Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Cseh Valentin: Szövetséges légitámadások a MAORT üzemek ellen 1944-ben

Cseh Valentin l\ Iag yar Olajipari Múzeum Szövetséges légitámadások a MAORT üzemek ellen 1944-ben Az 1943-as sztálingrádi szovjet győzelem és az Olaszország elleni szövetséges támadás hatására gyökeres fordulat állt be a világháború menetében. A szövetségesek katonai sikereiknek köszönhetően átvették a katonai kezdeményezést Németországtól. Igaz a győzelem lehetősége már felcsillant a szövetséges vezetők szeme előtt, de ennek eléréséhez még meg kellett vívni számos csatát. Ezek sorába tartozott a stratégiai légitámadások kiterjesztése Németország szövetségeseire, köztük hazánkra is. A cél elérését megkönnyítette Dél-Olaszország angolszász megszállása, ugyanis így lehetővé vált, hogy a szövetséges légierő Észak-Afrikában állomásozó egységei újonnan épített, dél-itáliai légitámaszpontokra helyezzék át székhelyüket, ahonnan nehézbombázóik hatósugara

3

"

9 könnyen elérte Közép-Európát Magyarországgal egyetemben és a Balkánt. Az országra váró veszélyt már az amerikai 9. Légi Hadseregnek a líbiai Bengáziból a romániai Ploiesti hat és Cámpina egy kőolaj finomítója ellen intézett támadása is jelezte. Az angol és amerikai hadvezetés már 1942 őszén tervekkel rendelkezett egv esetleges Magyarország elleni légitámadásra vonatkozólag is, de ezt akkor egyelőre elvetették. Azonban a Stratégiai Szolgálatok Hivatala

1

'" 1943 szeptemberétől a Royal Air Force Mosquito gépei segítségével megkezdte hazánk légi felderítését,'" illetve ezzel párhuzamosan rendszeressé váltak az ellenséges átrepülések is

312 Sopron, Vas és Zala vármegyék felett. A prioritást az iparban eleinte a repülőgépgyártás „élvezte", ennek köszönhető, hogy 1944 májusáig az összes légicsapás mindössze 1,1%-a irányult az olajipar ellen. A szövetségesek 1944 februárjában felülvizsgálták addigi véleményüket és ekkor már úgy gondolták, hogy a tengelyhatalmak olajiparának a lerombolása elősegíthed az OVERLORD hadművelet sikerét, emiatt dolgozták ki a Pointblank

313 fedőnevű tervet. 1944 áprilisától kezdve az olajipar elleni támadások élveztek elsőbbséget. A 15. Légi Hadsereg (USAAF 15th Air Force) hadműveleti tervet készített a magyarországi olajipari létesítmények elleni támadás lehetőségeiről, s '"" A Boeing B-17 Flying Fortress hatótávolsága 296(1 km, szolgálati magassága: 11400 m, maximális bombatérbe 7850 kg volt rövid hatósugár mellett. A repülőelődnek is nevezett gépet 10 főnyi személyzettel és 13 db géppuskával látták el. Legnagyobb sebessége 480 km/h volt 9150 méteren. A másik amerikai nehézbombázó a Consolidated B-24 Liberator hatótávolsága 3360 km, legnagyobb sebessége 9150 méteren 480 km/h, repülési magassága 8550 m, rövid távú bombaterhe 5450 kg, átlagos bombaterhelése 2275 kg volt. A repülőt 12 főnyi személyzettel és 10 db 12,7 mm-es géppuskával látták el. SZTOLJALOVSZKY 1999 71-72. OSS - ( H'fice of Strategic Services. '" A bevetéseket Egyiptomból Nagy-Britannia felé repülve hajtották végre később olaszországi bázisokról is szálltak fel gépek DélItália elfoglalása után. 112 Az első átrepülésre 1943. augusztus 13-án került sor, ekkor az amerikai 201. ideiglenes bombázó ezred gépei a „lugglerhadművelet" keretében támadást intéztek a bécsújhelyi Messerschmitt Müvek ellen. Ekkor Zala, Somogy, Vas, Veszprém, Sopron és Mosón vármegyékben légiriadót rendeltek el. Érdekesség, hogy ez volt az első magyarországi légiriadó, amit a zalaegerszegi Arany Bárány Szállodába települt 15. kerületi légvédelmi központ rendelt el az Országos Légvédelmi Központ utasítására 1943. augusztus 13-án 13.30-kor. VERESS D. 1981 151., PATAKY- ROZSOS-SÁRH1DAI 1. 1992 90. 113 Az 1943-as teheráni konferencián fogadlak el a nyugati szövetségesek a Combined Bomber Offensive (CBO) fedőnevén Pointblank más néven „közeli lövés" hadművelet tervét. Eszerint a szövetségesek fokozatosan kiterjesztették bombázásaikat Németország szövetségeseire is, köztük Magyarországra. PATAKY 1997