Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

A felhasználási területek átalakulását a gazdasági, technikai fejlődés mellett még számos tényező befolyásolta. Rendkívüli hatással volt erre a második világháború, majd az azt követő újjáépítés, de nem kis szereppel bírt az sem, hogy Magyarország kőolajigényét az 1940-es évek elejétől saját termelésből fedezhette. 1937-ben ugyanis a Zala megyei Budafapuszta (Bázakerettye) határában, majd 1940-ben Lovászi mellett ipari mértékű kitermelésre érdemes kőolajmezőt fedeztek fel. A hazai szükségleteket a mezőket termeltető és a további kutatásokat folytató Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) kőolajtermelése az 1940-es évek végéig fedezte. A MAORT által termelt kőolaj nagyon kedvező összetételű volt. Belőle átlagosan több mint 30% jó minőségű benzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak előállítani. Pakurájából paraffint és kiváló minőségű kenőolajokat nyertek. Magyarország kőolajtermelése és fogyasztása (tonna) liv Termelés Fogyasztás kőolaj benzin petróleum gázolaj gazolin kenőolaj fűtőolaj 1939 144.000 84.002 81.735 33.582 12.528 16.803 52.132 1940 252.917 75.557 76.851 36.358 10.076 15.577 35.852 1941 422.167 90.793 75.613 48.102 11.419 17.592 33.707 1942 667.952 74.080 84.572 51.967 11.475 21.829 23.952 1943 841.022 82.163 78.120 60.139 11.373 22.804 32.792 Ezekben az években az egyes fogyasztói kategóriák általi felhasználás arányai is módosultak. A közlekedés mellett a legnagyobb fogyasztó a hadsereg volt. Míg 1941-ben a benzin 8,6%-át a mezőgazdaság, 16,5%-át az ipar, 24,5%-át a honvédség, 50,2%-át a közlekedés, 0,2%-át a lakosság használta fel, 1943-ra már ezek az arányok a következőkre módosultak: 14,3%, 19,5%, 33,5%, 32,6%, 0,1%. A gázolajfogyasztásból a mezőgazdasági felhasználás részaránya valamelyest emelkedett, a közlekedésé csökkent, más területeken alig volt változás. A legnagyobb petróleumfogyasztó mindvégig a lakosság volt, a belföldi fogyasztás közel felét használta fel. A háború után egyre inkább a politika határozta meg a gazdaság, ezzel együtt a fogyasztás szerkezetét, fejlődését. Az 1950-es évek elejétől az