Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

Magyarország petróleumfogyasztása Év fogyasztás (tonna) Fejenként (kg) 1875 32.317 2,08 1880 47.189 3,09. 1885 54.360 3,17 1890 67.800 3,89 1895 80.440 4,46 1900 87.880 4,87 A XIX. század végétől, de jellemzően a XX. század elején újabb nagy felhasználási terület jelenik meg: ettől kezdődően az ásványolajtermékek közül a benzin és a gázolaj, kisebb mértékben a petróleum, mint a robbanómotorok hajtóanyaga fut be napjainkig egyre magasabbra ívelő karriert. A forgó alkatrészek kenése is jelentős felhasználási területet kínált: az 1920-as évekre az ásványolajból készített kenőolajok és kenőzsírok szinte teljesen kiszorították e területről a növényi és állati eredetű zsírokat, olajokat. A hazai gazdaság kőolajigénye 1920-ban 70.000 tonnát tett ki, mely energiamérlegünkben ekkor még mindössze 2%-ot képviselt, de a kőolaj és termékei részesedése egyre növekedett: 1928-ban 3,72%, 1939-ben már 4,62% volt. Magyarország energiamérlege (az 1920. és 1928. években) Energiahordozók Szükséglet (tonna) Termelés (tonna) Hiány (tonna) Energiahordozók 1920 1928 1928 1^20 1928 Kőszén 430.000 1.815.900 722.700 430.000 1.093.200 Barnaszén (lignit) 4.510.000 5.948.000 4.760.000 6.119.000 - 250.000 -171.000 Koksz 150.000 451.800 150.000 451.800 Tűzifa 2.150.000 2.700.000 700.000 1.010.000 1.450.000 1.690.000 Faszén 24.000 51.600 -• 24.000 51.600 Nyersolaj 30.000 121.100 30.000 121.100 Diesel-olaj 25.000 31.900 25.000 31.900 Benzin 15.000 28.200 15.000 28.200 Vízierő 4,8 m. kWó 5 m. kWó 4 m. kWó 5 m. kWó 0,8 m.kWó -