Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

vattyús volt, az 1970­es évek közepére már szinte valamennyi kútoszlopnál elekt­romos szivattyúk működtek. Az 1970-es évek kö­zepére a fogyasztási területeken belüli arányok változtak: az üzemanyagok forgalmából 1965­ben még csak 8%-al részesedett a lakos­ság, de ez az arány 1972-re már 19%-ra emelkedett. Ugyanerre az időpontra növekszik meg ugrásszerűen a háztartási tüzelőolaj forgalma. Ennek oka, hogy a lakások fűtésében egyre nagyobb szerepet kapott az olajkályha, amely­ből ekkor közel másfélmillió működött az országban. Ugyancsak ez a tényező volt az, amely több mint 2110-ra emelte az ÁFOR viszonteladói számát. Szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, kiskereskedelmi boltok kapcsolódtak be a HTO forgalmazásába. Az ÁFOR a külföldi tőke bevonására is megtette az első lépéseket: 1969­ben az olasz AGIP-pal, 1972-ben a brit BP-vel állapodott meg 10-10 közös benzinkút létrehozásáról. A megállapodás szerint e kutak az ÁFOR termékek mellett az AGIP és a BP kenőanyagait is forgalmazhatták. A MOL Rt. töltőállomás-hálózata (db) 1992 1993 1994 1995 MOL 2000 2 33 103 125 ÁFOR 304 209 90 32 Felújított 0 50 112 154 Összesen 306 292 305 311 Shop ÁFOR-AGIP töltőállomás

Next

/
Thumbnails
Contents