Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

Bevezetés

történetének teljes feltárása még várat magára, sőt részterületeket érintően is viszonylag kevés, történeti értékkel bíró munka született. Ezért rövid áttekintést kell, hogy adjak a történeti fejlődés főbb állomásairól. A téma kutatásakor főként levéltári forrásokra támaszkodhattam (a Magyar Olajipari Múzeum Archívumában lévő iratokra, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárában található forrásokra, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában elhelyezett statisztikai adatgyűjtésekre és az Országos Levéltárban található iratok közül a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság, a Shell Kőolaj Rt. és a Vacuum Oil Co. személyzeti osztályainak irataira). A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdések 1937-38. évi szabályozásával kapcsolatban fontos adatokkal szolgáltak a Képviselőházi Naplónak a képviselőházi vitát közlő számai. A nyomtatott források közül a Magyar Statisztikai Szemle ide vonatkozó évfolyamait, a Magyar Statisztikai Evkönyvek és a Magyar Statisztikai Zsebkönyvek adatait, a Bányamunkás, a Vegyipari munkás, a Szakszervezeti Értesítő illetve a Szakszervezeti Közlöny korszakunkban megjelent évfolyamait dolgoztam fel. A levéltári források bősége számos hiányt takar: az olajipar politikai, gazdasági, katonai szerepének tudható be, hogy némely évből csak szórványadatok maradtak fenn. Egyes üzemek tulajdonos változása és a háború pusztításai is felelősek források eltűnéséért. (A kötetben szereplő fotók és dokumentum másolatok a Magyar Olajipari Múzeum gyűjteményeiből származnak.) Vizsgálódásom a Magyarországi olajipar XIX. századi kezdeteitől 1949ig tart, amikor megvalósult az olajipar teljes államosítása, majd kialakult egy újabb, az iparág egészét átfogó szervezeti rendszer. A két időpont közt a szociálpolitikában is jelentős változások történtek. A XIX. század végének törvényi próbálkozásai után, az egységesnek nem mondható, még kevésbé lineáris fejlődési folyamatban az 1937: XXI. tc. jelent mérföldkövet, bár ezt megelőzően sem maradt ki teljesen a szociális helyzet vizsgálata és a javítási elképzelések a politikai porond