Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

II. A háborús gazdálkodás hatása a munkások élet- és munkakörülményeire - 2. A kőolajbányászatban dolgozó munkások helyzete

a törekvését is, hogy egy stabil, a vállalat mellett nehezebb időszakokban, bizonytalanabb politikai viszonyok közt is kitartó munkásgárdát alakítsanak ki. Nemcsak a béreken, hanem az egyéb juttatásokon keresztül is szándékoztak lépéseket tenni e cél érdekében. Amikor az iparban és bányászatban bevezették a bérek pótlékolását, ez a MAORT munkásait is érintette. A szükséges minimum tartására törekvő állami bérpolitikával szemben a MAORT másképpen járt el: munkásai és tisztviselői nemcsak az állami intézkedések következtében fizetendő bérpótlékot (drágasági pótlékot) kapták meg, hanem azt a vállalat mindig megtoldotta különböző mértékben, kiemelve, hogy az a vállalat önkéntes hozzájárulása. Ennek következtében a munkások keresete mindig az ipari átlag felett alakult. A vállalati önkéntes pótlék összege 1941 márciusában a 7%-os állami intézkedés folytán adott pótlék felett még 9% (azaz összesen 16%) volt. 1941 májusában az állami intézkedés alapján adott 15% drágasági pótlékot a MAORT még 5%-kal egészítette ki. A vállalat önkéntes hozzájárulása 1942-ben 10%-kal, 1943 júniusában 15%-kal emelte a drágasági pótlék összegét. 1943 júliusától a MAORT-nak nem engedélyezték, hogy a drágasági pótlékot tovább növelje.

138 A drágasági pótlék mellett egyéb intézkedéseket is tettek a munkások Kimutatás a budafapusztai üzem 1939. novemberi termelési és létszámadatairól