Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 1. A magyarországi kőolajbányászat és -feldolgozóipar fejlődése 1939-ig

is lépett.

21 Az ezt becikkelyező 1933: XIX. te. a társaság és az általa megalapítandó magyarországi részvénytársaság számára 15 évi adóés illetékmentességet is biztosított. Az „Egyezmény a magyar kir. pénzügyminisztérium és az European Gas and Electric Company (London és New York) között" az 1911. évi VI. tc. alapján állami monopóliumot képező ásványolaj és földgáz kutatási jogát az EUROGASCO-ra ruházta át Magyarországnak a Duna folyótól nyugatra fekvő területén. Az egyezmény kitételei között alapvető feltételként szerepelt a földtani kutatási kötelezettség, továbbá üzletszerűen kitermelhető ásványolaj feltárása esetén az államnak átadandó 15 % termelési részesedés. Az egyezménnyel egyidejűleg létrejött „Szerződés" az EUROGASCO-t az opciós jog gyakorlása esetén a feltárt kőolajmezők termeltetését és újabb lelőhelyek feltárását végző, a budapesti törvényszék cégjegyzékébe bejegyzett önálló magyar részvénytársaság alapítására kötelezte. A dokumentumoknak az országgyűlés általi elfogadását követően az EUROGASCO tudományosan megalapozott módszerekkel és a kor legmagasabb technikai színvonalán álló eszközökkel kezdte meg a kutatásokat ( 1933 szeptemberétől). A geológiai és geofizikai vizsgálatok után, 1934. november 21 -én elkezdődtek a kutatófürási munkálatok is. Az első fúrás a Sopron megyei Mihályi község mellett mélyült, ahol nagynyomású, A budafapuszta-1. fúrásnál (1937. február 9.)