Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

"Megbízom, hogy 19. z. és 20. z. XV. Col. jelzésű katonai térképlapokon a Letenye-Alsólendva-Páka-Tófej közötti területen sürgősen földtani felvételeket végezzen. Megállapítandó, hogy a Marburg környékén ismeretes redők, melyekárvonulása itt várható, nem tartalmaznak-e a kutatásra érdemes boltozatokat? Dr Pávai Vájna geológus főmérnök úr a Mecsek Hegységben végzendő bejárásai után Nagyságodhoz fog csatlakozni, hogy a terület bejárása gyorsabban befejezhető legyen. Miután a terület gyors bejárásához országos érdekek fűződnek felkérem, hogy legalább egy boltozat felvételének befejezésére minden lehetőt elkövessen. Mintegy két heti futólagos tanulmányozás után felismertem, hogy e terület enyhén gyűrődött, bebizonyosodott, hogy ezen a vidéken megvan a lehetőség olaj és földgáz felhalmozódására. Ezek jelenléte itt is várható volt, mert a terület határos a Muraközben Szclenczc és Peklenica környékén már évtizedek óta ismeretes olajos területtel. 1920. február 10-én és július 22-én Kis József szokolyahutai vasérc előfordulásait március 25-én és július 6-án az úrkuti mangánérceket, április 2-án a Mátraszele környéki, május 25-én a Dömös. Nógrádverőce környéki szénelőfordulásokat tanulmányoztam. A felsorolt kutatásoknak a legfelsőbb vezetése dr. Böckh Hugó kezében összpontosult, de a kivitelezője és Böckh Hugónak első munkatársa én magam voltam. Az idősebb geológusok - és bányász nemzedék még igen jól tudja, hogy ezek a kutatások vezettek az igen gazdag erdélyi földgázmezők feltárásához (1908-1918), a szlovákiai egbelli (Gbely) kőolajmező (1913.) és a horvátországi Bujevica gáz- és olajmezőinek (1918.) felfedezéséhez és feltárásához. Az egbelli olajmező az első világháború utolsó éveiben lia vönként mintegy 1000 tonna kitűnő kőolajat adott kis mélységből (ca. 190 métertől kezdve), de sok fúrásból. Az első világháború végéig 68 fúrás volt kijelölve és lemélyítve, azóta az Egbell vidéki olajelőfordulásokat erősen feltárták. Volt idő, amikor az itteni fúrások olajtermelése elérte az évi 20.000 tonnát. Az is ismeretes, hogy a délerdélyi földgázmezők 45 év eltelte után is csaknem változatlanul ontják a földgázt. A horvátországi Bujevicán kevés volt 1918-ban a földgáz és olajtermelés, de mégis az általunk, magyarok