Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

Az 1989-es rendszerváltást követően több utcanevet átkereszteltek vagy visszakereszteltek régi nevére. Nagykanizsán, az olajipari lakótelepen a korábban Papp Simonról elnevezett utca is visszakapta eredeti nevét. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban 1990-ben Dr. Papp Simon Alapítványt hoztak létre. Az alapítvány célja: a gépgyári aktív és nyugdíjas dolgozók életkörülményeinek javítása. 1996. március 4-én kelt az Alapító Okirata a "Papp Simon Alapítvány, a hazai szénWdrogénföldtani oktatásért" elnevezésű alapítványnak. Célja: "A hazai alapfokú és posztgraduális szintű szénhidrogénföldtani képzés feltételeinek javítása, korszerűsítése, a legújabb alapkutatási eredményeknek a gyors beillesztésével a tananyagba, és a gyakorlatban felgyülemlett tudásanyag közvetlen bekapcsolásával az oktatásba." 1993-ban a Gellénházi Általános Iskola felvette Papp Simon nevét. A névadó ünnepség alkalmából leplezték le Papp Simon bronz mellszobrát. Azóta minden év áprilisa utolsó hetében megrendezik a Papp Simon Napokat, amelynek során különböző előadásokat, vetélkedőket, versenyeket rendeznek a tanulóknak. A rendezvénysorozat utolsó napján - a vetélkedők ünnepélyes eredményhirdetése után - a tanárok és a diákok küldöttsége Zalaegerszegre utazik és a Magyar Olajipari Múzeum képviselőivel együtt, közös emlékezés után a múzeumban megkoszorúzzák Papp Simon szobrát. Több tudományos értekezés, előadás látott napvilágot Papp Simonról az 1990-es években. Köztük különösen említésre érdemes a Magyar Tudományos Akadémián 1998. november 10-én, a Gróf Klebesberg Kuno Alapítvány szervezésében, a földtudományok nagy tudós egyéniségeit bemutató felolvasóülésen Dr. Dank Viktor egyetemi tanár, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke által tartott előadás. Bizonyára a történelmünk ellentmondásos korszakai iránti érdeklődésnek is köszönhető, hogy 1998-ban megjelent a Vidravas átdolgozott kiadása a "Korjellemző magyar próza 1945-1990" sorozatban. Ennek első 264 oldala azonos a két előző kiadással. Az 1998-as kiadás az ötven oldalnyi, 56-os forradalmi fejezettel, a 13 oldalnyi utószóval és a három és fél oldalas bibliográfiával bővült. A cenzúra által korábban kihúzott "forradalmi fejezet" már megjelent két részben, a Kortárs 1990. évi 8. és 9. számában. A Magyar Olajipari Múzeum könyvtárában megtalálható a Vidravas