Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
Bese cikke, mint a Czottneré az "Olajbányászati Tudományos Ülésszakok" című írógépelt könyvecskében jelent meg (1962. október 8.). A 18. oldalon azt írja, hogy a 25 év alatt rablógazdálkodás és a termelésvisszatartás egyaránt előfordult. Mind a kettő mese. Mind a kettőt azért hangsúlyozza, hogy szépítse az amerikaiaknak adott koncesszió törvénytelen és erőszakos, kártérítés nélküli kisajátítását. Termelés visszaesés volt ugyan, de ennek a háború utáni állapotok, a termelő eszközök leromlása és hiánya, valamint az olajárak alacsony volta és a magyar kommunista állam szándékosan akadályokat gördítő egyéb cselekedetei voltak az okai. Bese Vilmosnak az 1933-1948. évek közötti időszakról semmi közvetlen ismerete nincs és nem is lehet, mert nem foglalkozott és nem is hallott a szénhidrogének mikénti kutatásáról és termeléséről. Hiszen, úgy tudjuk, hogy akkoriban ő szabólegény, majd vájár volt a szénbányászatnál. Elvégezte az olajtechnikumot Nagykanizsán, majd Budapesten a Vörös Akadémiát. Mindkét helyen MAORT mérnökök tanították. Azután Földtani Főigazgató lett Budapesten. Végül 1957-ben Csabai Istvánnak az utóda lett és így az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójává lépett elő. 1937-ben a B-2 fúrás nem napi 5 60 m 3 , hanem 50-60 m 3 jóminőségü olajat termelt. Nem igaz a 20. oldalon lévő azon állítása sem, hogy az 193 7-1943-as évek közötti olajtermelés növekedés a termelő rétegek túlzott megcsapolásának a következménye lett volna. Eíiszen a MAORT sok fúrásban nem is nyitott meg minden olajtermelő réteget. Az sem igaz, hogy nem igyekezett új készleteket feltárni. Hiszen állandóan folytak a háború alatt is kutatófúrások. A koncessziós szerződésben elő volt írva, hogy milyen és mennyi kutatófúrást kell évenként elvégezni és a MAORT pontosan el is végezte ezeket. Az sem igaz, hogy az olajmezőket a háború alatt több pusztító bombatámadás érte. Csak egyetlen egy nagy támadás érte, és csakis a Budafapusztai mezőt 1944. július 30-ikán délután. Mintegy 100 amerikai bombázó gép 700 bombát dobott a lispei mezőre. Ekkor sem történt a mezőn semmiféle robbanás, amint azt Bese Vilmos írja a 20. oldalon. Az sem igaz, hogy az olajtermelés 1945. április-májusában teljesen stagnált.
