Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)
Az 1914/1915. tanév első felében Böckh Hugó miniszteri tanácsos főiskolai tanárt helyettesítettem a telepismerettani előadások, majd a tanév második felében az őslénytani előadások megtartásában, pénzügyminiszteri megbízatás alapján. 1915. március l-jén és 2-án Morvaországban Hluk környékét kellett megvizsgálnom, ahol régebben erős gázömléseket észleltek a kréta korú üledékekben. 1915. nyarán Lőrenthey Imre professzorral és Majer István tanársegéddel a laksárújfalui miocén" képződményeket tanulmányoztam a Morvamezőn. Ugyanezen az év nyarán id. Lóczy Lajos földtani intézeti igazgatóval és Toborffy Géza geológus kartársammal bejártuk és tanulmányoztuk a Kiskárpátok földtani viszonyait. 1915. március hó 31-én geológus mérnökké neveztek ki a Kolozsvári Kutató Bányahivatal kötelékébe, de szolgálattételre még Selmecbányán hagytak. Ennek az lett a következménye, hogy paleontológiái előadásaim befejezése után főiskolai tevékenységem megszűnt, és ezután minden időmet a földgáz-, szén- és érckutatásra kellett fordítanom. 1915. nyarán és őszén dr. Böckh Hugóval együtt bejártuk és tanulmányoztuk Ausztriában és Bécstől keletre fekvő területeket a Morva folyóig és északra Gőding, Nikolsburg vidékéig, beleértve Zistersdorf környékét is 12 . Ezeket a tanulmányokat azért végeztük, mert a szóbanforgó területeket zártkutatmányok megszerzésével a Magyar Állam, vagy később alapítandó vállalatok részére akartuk biztosítani. Mondanom sem kell, hogy ez a célunk az osztrák hatóságok ellenállásán megfeneklett. Ezeken a tanulmányutakon Picker Frigyes, az olajterületeken tapasztalt magyar üzletember és Balázs Péter mérnök a Fantó 13 főmérnöke is részt vett. Dr. Böckh Hugó kezdeményezésére 1915. végén, de még inkább 19 lóban a már feltárt egbelli olajmezőn Pékár Dezső és munkatársai nehézségi méréseket" végeztek. Ezt Böckh Hugó azért végeztette, hogy az ilyen méréseknek a szénhidrogének felkutatásában való használhatóságát végre meg lehessen állapítani. A mérések eredménye majdnem pontosan megegyezett az általam földtani alapon végzett megállapításokkal. Ezt a körülményt azért említem meg, hogy hangsúlyozzam, hogy az egbelli olaj mezőt nem geofizikai, hanem földtani módszerek alkalmazásával sikerült felfedezni. Ezekhez a munkálatokhoz itt is, miként Erdélyben, én voltam beosztva, hogy a szükséges földtani felvilágosításokat a
