Papp Simon: Életem (Zalaegerszeg, 2000)

összesen 31 m összvastagságú réteget tárt fel, amely minden bizonnyal tekintélyes mennyiségű gázt és olajat fog szolgáltatni. Dr. Mauritz Béla egyetemi tanár, a Magyar Szemle 1939. évi 4. augusztusi számában A magvar földgáz és ásványolaj című értekezésében a következőket írja: "a budafapusztai olaj terül étnek közgazdasági fontosságát nem lehet eléggé méltányolni. Büszkeség tölt el bennünket, hogy a geológiai és geofizikai kutatásokat magyar kutatók végezték csak a tőke volt idegen, mert mai elesettségünkben ilyen iramú és ilyen kockázatos vállalkozáshoz nagyon szegények voltunk és vagyunk. A jövőbe pedig bizalommal kell néznünk. A kutatás szálai Papp Simon kezében futnak össze, akinek rendkívüli tapasztalata, melyet a Föld legkülönbözőbb olajterületein szerzett meg, teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e természeti kincsünk minden cseppje előkerül. Nem lehetetlen, hogy mire ezen sorok napvilágot látnak, újabb fényes eredmények homályosítják el a múlt szerényebb kezdetét. Böhm Ferenc az állami szénhidrogén kutatások műszaki irányítója, majd később mint Böckh Hugó utódja, a Bányászati és Kohászati Lapok 1939. évi május hó 1-jei számában megjeleni Ásványolaj és földgázbányászat Magyarországon 1935-ig című értekezésének 182. oldalán azt írja, hogy Papp Simon dr az Anglo-Persian Oil Co. horvátországi, albániai, törökországi és új-guineai geológiai kutatásait vezette, valamint más társulatok megbízásából Kanadában és Németországban is kutatott. Az EUROGASCO és a MAORT tevékenységéről, Papp Simon, aki a nevezett vállalatoknál, kezdettől fogva a kutatások vezetője volt, külön értekezésben számol be. Ebben az értekezésében Böhm Ferenc külön kiemeli, hogy az állami bányászati kutató osztálynak a tagjai munkájukkal hírt és megbecsülést szereztek kid földön is. (184. oldal) Dr. Gaál István a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatónak '

A földes az élet története " című nagy munkájának 251. oldalán 1939-ben azt írja, hogy az erdélyi Mezőségben végzett további kutatások, amelyek már amúgy is ismertföldgázos helyeken valóban jelentős mennyiségű földgáz tömegeknek nyitottak utat, hiszen Kissármás gázbősége a leggazdagabb amerikai kutatókéval vetekszik, Böckh Hugót nem vezették rá a szénhidrogének feltárásának magyarföldi kulcsára. így történt, hogy amikor 1920-ban először sikerült angol tőkét bírni rá a Dunántúl Ml