Csath Béla: A nagylengyeli olajmező hőskora (Zalaegerszeg, 1991)

Az Nl-7-es fúrással a K-re húzódó mező kiterjedését vizsgálták az Nl—4-től 300 m-re telepítve. E fúrás lépte túl a 2000 m-es mélységet először, 2133,8 m-es talpmélységgel. Az Nl—8 és Nl—9 jelű fúrások a gerincvonaltól (Nl—1, Nl-2, Nl—4 és Nl—7) É-ra és D-re telepítve kerültek 1952 első negyedévében lemélyítésre. Az év elejére a mező termelése elérte a napi 100 tonnát. Már a beindulásnál olyan problémák jelentkeztek, melyek eltértek az eddigi olajipari gyakorlattól. Az igen kis gáztartalommal jelentkező nagy viszkozitású olaj termelését csak úgy tudta, a termelő részleg zavarmentesen biztosítani, hogy a 15 t terhelésű mélyszivattyút az aránylag magasan elhelyezkedő dinamikus szint alá építették be. A nagy rudazatsúllyal elérték, hogy a dugattyú kellő sebességgel tudott süllyedni a viszkózus olajban. Az Nl-9 jelű fúrás volt az első, ahol 1950 m-ben iszapveszteséggel találkoztak, s alig 0,5 m-re a mészkőbe való befúrás után a mélyítést műszaki tapasztalatok hiányában abbahagyták. Ezen a fúrási ponton szerelték fel az R-20-as számú furóberendezést 1951. december 11-én. (A fúróberendezés gépi egységeit a Trauzl gyár szállította, a meghajtó motor pedig a Simering gyár terméke volt.) A lyuk elszerencsétlenedése folytán, mintegy 936 órás mentésre irányuló sikertelen kísérlet után a berendezést átszerelték az Nl—11 jelű pontra, ahol a fúrást 1952. március 11-én kezdték el. E fúrási pont az akkori mező legészakibb részére települt. A 2240 m-ig történő lefúrást követő rétegvizsgálatok azonban eredménytelenek lettek, mivel beáramlást nem kaptak. Az Nl-10 jelű fúrás 9 5/8"-os béléscsövezésével kezdődött barátom nagylengyeli mezőben való műszaki tevékenykedése. Ugyanakkor a termelési részleg erősítésére Lovásziból idehelyezték Bán Ákos Moszkvában végzett mérnököt. Eddig a főfúrómesteri teendőket Szűcs László látta el [2. fénykép] az R-ll, R-19 és az R-20 sz. füróberendezéseknél. Az Nl-10 jelű fúrás megkezdésekor került ide Krisztek György főfurómester és vette át az R—11 és az R-20-as berendezések irányítását. A család Gellénházán, bérelt szobában lakott. A termelési részleg egyenlőre nem is gondolt felszálló termelés lehetőségére, melyre egy érdekes esemény hívta fel a figyelmet. A nagyhomazú kőolajtároló mészkő feltárására 1952 májusában került sor az Nl-2 jelű kút továbbmélyítése alkalmával, melyet a Lyb-V számú lyukbefejező berendezés végzett. 1963 m-ben teljes folyadékveszteséggel repedezett mészkőre bukkant. Ennek a mészkőszakasznak dugattyúzással történő hozamvizsgálata (május 26-29. között) a mezőben elsőként napi kb. 100 m

3 felszálló olajtermelést eredményezett. A dugattyúzási munkálatok másodnapjának reggelén Szűcs László