Vidos Dénes: Zalai olajos történetek (Zalaegerszeg, 1990)

II. PRAXIK AZ OLAJMEZŐN

nár úr és legyünk délfelé benn a geológián mind a hárman, mert beszélni akar ve­lünk. Károly csak úgy sugárzott. Biztosan ez az ő megdicsőülését hozza! Nem így történt. Még ebéd előtt megjött a kocsi, Gém tanár úr kétméteres termetével ne­hezen kászálódott ki, maga után vonszolva, bőröndnek is beillő hatalmas aktatás­káját. Csak odabiccentett felénk és 48-as cipőivel a „centenáris csukákkal" elin­dult Fecsery főgeológussal az irodához. Ott benn aztán rákezdte: — „Ha valaki hülye, az hülye, azt még meg lehet bocsátani. De a gazemberség az már halálos bűn és ha még azzal is társul, hogy a másik embert, szakembert hülyének nézi, az már egyenesen gyilkosság!" És kezdte szépen kirakni, majd egyre mérgesebben kidobálni táskájából, a ma­gával hozott, gondosan csomagolt „minta érték nélkül" feliratú szabvány papír­zacskókat. Valamennyi tussal gondosan megírva, ahogy kell: dátum, lelőhely, és nagybetűkkel az, hogy gyűjtötte Kigyósy Károly geológus h. Balatoni fürdés helyett Gém tanár úr nagykanizsai lakására vitte meghatározás végett, amit akkor az elfoglalt tudós nagyon megköszönt és szórakozottan elra­kott, majd megdicsérte a törekvő, érdeklődő fiatalt, és útjára bocsátotta. Később, elővéve az anyagot azonnal látta, hogy az nem lehet pusztaszentlászlói lelet, sőt azt is tudta, hogy honnan került elő. Ismerte ő a pannont, mint a tenyerét. Kiváló paleontológus, számos új faj leírója is volt az olajgeológussága mellett. Károly nem mert árulkodni, mert látta társai vészjósló pillantásaiból, hogy csak veszíthet. Remegve-hebegve próbálta bizonyítani az igazát, de már hiába! — Remélem önök soha nem vetemednek ilyesmire — fordult a másik kettő­höz Gém tanár úr. — Nem! Dehogyis! Még ilyen disznóságot! — Bizonygatták azok együttér­zésüket. — ön pedig csomagol, de azonnal — fordult Károlyhoz a főgeológus — a pénztárban még felveheti az e hóra eső rész-járandóságát, és délután a kocsi be­viszi Kanizsára. Nagyobb ügyet csak azért nem csinálok belőle, mert most itt, mindjárt megígéri, hogy többet az olajipar tájára sem jön! Világos!? — Megígérem — rebegte halottsápadtan Kigyósy Károly. Ezt az ígéretét valóban megtartotta. Más bányászati ágazatból ment nyugdíjba. A köztes időben — évtizedekben — sem volt együtt soha többé a pusztaszent­lászlói geológus triumvirátus.

Next

/
Thumbnails
Contents