Vidos Dénes: Zalai olajos történetek (Zalaegerszeg, 1990)

VIII. SZILÁNKOK

Az operanyitány halk akkordjai cseppet sem zavarták a társaságot. Beszélgettek, nevetgéltek, nézelődtek tovább és szinte észre sem vették, hogy elsötétült a nézőtér. Ekkor a főkáder mindkét szomszédjának térdére csapott és kedélyes félhangosan így invitálta őket: B. . .k meg, míg ezek ott lenn stimmolnak, mi kimegyünk és bedobunk egy-két felest, sört, meg ami akad a büfében — szólt és hangos széktologatással kicsörtettek. A visszatérés hasonló zajossággal, rosszalló tekintetek és pisszegés közepette történt, nem sokkal a mű befejező akkordjai előtt. Hogy alaposan feltankolhattak szeszből és volt választék is, azt viselkedésükből jól lemérhettük a két darab közötti hosszabb szünetben. A hazai főember szinte kiselőadást tartott és sajátos módján értelmezte és értékelte is Bartók remekművét: — Hát mink szerencsére nem kínlódtuk végig azt a zenebonát, de.azért időnként be-bekukkantottunk, oda hátra. Beülni nem akartunk, mert onnan nem egyszerű a kijövetel — mondta jó hangosan. Hát! Szóval! Már szinte borzasztó volt, már csak az a részlet is amibe belehallgatkoztunk! Az a vastaghangú szakállas egyre csak azt hajtogassa, hogy aszongya: Ne nyisd ki Judit! Ne nyisd ki Judit! A mellyes-faros asszonyság meg csak egyre sipítozza, hogy ű meg be akar jutni valahová! Hát, az csak szörnyűséges, hogy micsoda ramazuri vót ott a színpadon. Nem is lestünk tovább, visszamentünk egy felesre. Mondtam is a cimboráknak: szinte szégyen, hogy nem akadt ott egy kemény bányászgyerek, aki bevágta vón a bakancsát a deszkákra, oszt oda nem kiátotta vón, hogy: Nyissa mán ki neki a kutyaúristenit, ne haggya, hogy bérnyákójjon, mint a kandúrmacska bagzáskó, mer szét tanál menni a fejem! Nem, sajnos nem akadt senki ilyen! Eddig hatolt el egyeseknél Bartók Béla géniusza Székely Mihály (Kékszakállú) és Báthy Anna (Judit) tolmácsolásában. És ezek az egyesek vezettek. . . Emberi sorsok 1956-ból Milyen szempontok játszottak közre az 1956-os időszakban az egyes emberek megítélése, sorsának alakulása vonatkozásában? Magyarból jeles, sorsból elégtelen A munkástanácsok által megfogalmazott követelményeket elvitte egy küldöttség F. J. mérnökhöz, hogy nézze át és szükség esetén fogalmazási változtatásokat eszközöljön. F. J. precíz ember volt és szépen hangzó, magyaros átigazítást hajtott végre a hevenyészve összeállított anyagon. A vége az lett, hogy ellenforradalmi tevékenységéért F. J. 7 évet kapott, melynek háromnegyed részét le is ülte.