Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/5. fejezet 1946

A nagykanizsai Központ 1946. június 19-i dátummal kimutatást készített a vállalat által épített lakásokról. Ennek kapcsán tekintsük át a pusztaszentlászlói üzem helyzetét az éves program második pontja - életben tartani mintegy 600-700 embert - alapján. Kezdjük a lakáshelyzettel. A pusztaszentlászlói lakásállomány: 3 szobás lakás 3 db 2 szobás lakás 2 db 1 szobás lakás 8 db Összesen 13 db A 3 szobás finn házak teljes komforttal álltak rendelkezésre. Lakóik: az üzemvezető, a helyettese és a raktárvezető. A 2 szobásat a „téglaházban" a főfúrómester és az adminisztrációs vezető lakta a családjával. Az üzem területén található egyszobás lakások közül három minősíthető „elfogadható" jelzővel, négy olyan szükséglakás, amelyet felvonulási barakkból téliesítéssel alakítottak át, egy lakás a légópincében található. A szükséglakást is irigyelték, mert a környező falvakban az egy szoba, némi konyha-használattal, nulla komforttal, nem volt olcsó és még néhány kilométer gyaloglás is tartozott hozzá. Nem általános, de jellemző Zonda Pál fúrási mérnök emléke a Pusztaedericsen bérelt lakásról. „... egy parasztházban laktunk a faluban. Borzalmas volt. Egy telet úgy töltöttünk ott, hogy a szobában még kályha sem volt. A fétfúrómesterrel - Fejér )é)skával - mentünk először oda. Nehéz volt. ... Aztán jött Rádiháza. Az már príma volt. Ott volt egy házvezetémémk, disznót hizlaltunk, úgy éltünk, mint Marci Hevesen. " Akiknek nem jutott Rádiháza, azok bizony kénytelenek voltak évekig, nagyon rossz körülmények között lakni, jobb esetben egyedül, rosszabb esetben családosán, Söjtörön, Pusztaszentlászlón, Edericsen, Tófejen. A környéken lakók közül sokan maradtak a MAORT dolgozói a háború után is. 1946. őszén a mintegy 240 fő lakáskörülményeit kellene meghatározni, adatok nélkül, de sok beszélgetés után. Kíséreljük meg. Nézzük át az üzem névjegyzékét: a „helybeliek" 15 fő, a „messziről jöttek" 45 fő. A listán nem szereplőknél fordított az arány. A fúrósok között sok a Lovásziból, Kerettyéről érkezett. A termelésnél, vezetéképítésnél, műhelyben dolgozók szinte teljesen a környező települések lakói. Település Helybeliek Lakásbérlők Pusztaszentlászló 40 35 Söjtör 35 25 Bak 3 Pusztamagyaród 5 Pusztaederics + Szompács 10 20 Tófej 20 30 Szentliszló 3 Hahót 4 Összesen 130 110 A lakáskörülmények javítása területén Pusztaszentlászlón elsősorban a hirtelen több funkcióból hatalmat merítő Wolff Antallal (ő egyébként vállalati dolgozó volt) alakult ki kemény vita. Az üzem javaslata az volt, hogy az itt dolgozók, akár helybeliek, akár távolról jöttek, a MAORT-os kialakítandó lakótelepen kapjanak házhelyet, telepedjenek le. Ebben a kérdésben megegyezés jött létre. Alig csitult el a kérdés zaja, egy még nagyobb ügyet kreált-provokált a Wolff-csapat. Szilas A. Pál visszaemlékezését célszerű idéznünk: „Az üzemi dolgozé)k delegációba egyszer felkért, hogy tervezzek részükre egy üzemi lakótelephez elrendezést, utakat, parcellákat üzemünk mellett, a volt Pörneczi féle birtok szántóterületén. Magam mellé vettem Laklia Tibor kedves laboránsomat, akit diákkoruként a csőszerelő-csoportban fedeztem fel, s megterveztem amit kértek, úgy ahogyan telt tőlem: főtérrel, sugarútokkal. Azután vettük a teodolitot és a cövekeket és a helyszínen