Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/4. fejezet A front előtt - alatt - után 1945

Néhányan az iskoláktól megértést és halasztást kértünk. így voltam magam is, amikor a nem önként vállalt, de szerencsésen végződött távollét után keleti irányból hazajöhettem. Szeptember 11-én jelentkeztem Zalaegerszegen az iskolában, másnap Pusztaszentlászlón Rosta Ferenc üzemvezetőnél. Nehéz családi körülményeim miatt - apám még négy évig hadifogságban volt - a munka mellett kellett döntenem. Nagy szerencsémre Balázs László távozása miatt a Geológián megüresedett helyre kerültem: Szilas A. Pál mellett lehettem laboráns. * Szeptembertől megindult a szerveződő pártok tevékenysége az üzemben is. A két munkáspárt versengéséből nagy fölénnyel a Szociáldemokrata Párt került ki győztesen annak ellenére, hogy a MAORT egyik vezetője, dr. Kertai György geológus a Magyar Kommunista Párt képviselőjelöltje lett az őszi választáson. Októberben megalakult az Üzemi Bizottság. Elnöke Wolff Antal lett, tagjai: Nagy István fűtő, Bertók Sándor műszerész, Csetkovics István művezető. A központi szervektől kapott információ szerint az olajipar dolgozói a Bányász Szakszervezethez csatlakoznak, így tettük ezt mi is. Üzemi titkárrá választottuk Németh István szállítási vezetőt. Nem kis büszkeséggel írom le: a könyvtárosi feladatot én kaptam. (Ez vitt aztán közel John Steinbeck könyveihez!) * Térjünk vissza a 12. ábrához. Biztosan magyarázatot kell adni, de talán még kiegészítést is. A „téglavető" a HT-1 tartályállomástól 200 m-re a domb oldalánál készült. Az építkezni akaró dolgozc)k részére ez látszott a gyorsuló infláció közepette a legnagyobb segítségnek. Olcsón, önerővel, gyorsan, jó téglát vetni és gázzal kiégetni. A rönkfa kitermelés látszott a leggyorsabb fa építőanyag beszerzési forrásnak. Haszna és népszerűsége meg sem közelítette a téglagyártást. Csendben és nem nagy volumenben alakult ki a csere-áru előállítás.