Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/3. fejezet A háború kapujában 1944

1944. decemberében sok hó esett, kemény hideg napok előzték meg a karácsonyt. Mindenütt német katonaság, Egerszeget és Kanizsát is fontos állami hivatalok szállták meg. Az ország egytizede maradt német kézen. Szerencsére az evakuálás során a nyugatra irányított élelmiszerből maradt az öt megyében, így Zalában is. Az olajiparnak az ellátásban is kiemelt szerep jutott. Az élelemtár osztotta a tartós élelmiszert, de még szaloncukrot is. A kantinban gyakran volt disznótoros, naponta pörkölt, sültek, friss kenyér. Furcsa kettősség, mert közben kelet felől ágyúdörgés hallatszott. A légófigyekőből felhőtlen éjszakán jól látszottak az ágyuk torkolattüzei kelet felől, túl a hahóti meg az újudvari dombokon. A szürke felhők fölött ott dübörgött az amerikai légiflotta gép-tömege. Szilveszteri bálra készültek Pusztaszentlászlón a Szilvás vendéglőben, de Söjtőrön a Ferenczi és a Gerencsér kocsmában is. A Szilvesztert azonban sok munkatársunk nem ünnepelte. Megszűnt a hadiüzemi felmentés, azonnal be kellett vonulniuk. Elköszönt a kantinban tőlünk 31-én délután Rangli Pista is, a tőle megszokott stílusban. Furcsa, szörnyű, nehéz évet zártunk! Szíjártó Gyula, , Szilvás István, Csetkovics István, M. Szilvás István, Koós Sándor