Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/3. fejezet A háború kapujában 1944

Négy óra elteltével újra megindult a légihad, de most viszszafelé, északról délre. Reggel a zárt egységek jöttek, délután kisebb-nagyobb csoportok és végül el-elmaradozva egy-egy alacsonyabban repülő, sokszor láthatóan sérült, Liberator. Ezeket a gépeket támadták itt felettünk a német vadászgépek, többnyire Messerschmitt Me-109-esek. A németek szinte a fákat súrolva, repültek, nagyon gyorsan és alulról próbálták támadni a bombázókat. Mi nap-nap után ilyen légicsatákat láttunk. Amikor a sérült gépet egy-egy kéttörzsű vadász védte, a németek leálltak a további harccal. Úgy tudtuk, a sérült gépek igyekeztek legalább Jugoszlávia fölé eljutni. A mi térségünkben a leesett-lelőtt gépek száma az egész nyáron át sem volt több mint hat. Folyamatos életveszélyt jelentő fenyegetettség és teljes kiszolgáltatottság jellemezte ezt az időszakot. 1944- tavaszán kezdődött szoros kapcsolatom az olajiparral. Az 1943/1944-es tanév a háborús események - elscísorban a légiriadók és bombázások - miatt április l-jén véget ért. A sok katonai behívé) nyomán a vállalatoknál a munkáslétszám lecsökkent. így volt ez Pusztaszentlászlón is. Megnőtt a „felseís diákok" értéke. Söjtöri, Egerszegre bejáró diákként én is jelentkeztem Nagy Ödön mérnök úr hullámbádog tetejű „irodájában" és lettem MAORT dolgozó 1944. április 20-án. Azokban a napokban mintegy 20 diákot alkalmazott az üzem. A „napszámos" minősítés mellé a MAORT törzsszámot kaptuk az alumínium kerek érme hátoldalán (úgy emlékszem a 6769 volt az én bilétámon). A beosztás nem tűnt könnyűnek: Pass Pista bácsi Büssing-kocsijára kerültem rakodónak. Ez a feladat cső- és szerelvény-szállítást jelentett: Bakról a vasútállomásról Szentlászlóra. Két-három nap telt el, amikor a légó-parancsnok kérésére - utasítására az addigi légoltalmi szolgálatot teljesítő csapatot leváltották és teljes egészében diákokkal cserélték le. Fábián Pista barátommal egy műszakot töltöttünk együtt a régiekkel (Tuboly Lajos, Bölecz Gyula), átvettük téílük a szolgálatot. Biztosan a pokolba kívántak bennünket a csere miatt. így kerültem három-műszakos „hegyi" beosztásba. Azt hiszem szükséges néhány információ az üzem légoltalmáról. Ez most rendkívüli jelentó'ségű kérdés volt az egész olajiparban. A hadiüzemi parancsnokság gondoskodott arról, hogy az olajipar minden üzeme, minden munkahelye szigorúan betartsa a légvédelmi-légoltalmi rendeletet. Az üzem légoltalmi szervezete 1944. május 1. Légoltalmi parancsnok Jászberényi István helyettes Csetkovics István Ügyeleti szolgálat Dávid Mária Jónás István Kossu József Solymár András Figyelőszolgálat Buzsáki Ferenc (ifj. Farkas Vilmos Fábián István Hajdú Tibor Laklia Tibor Markó István Rohonczi István Tóth Zoltán Az ügyeleti szolgálat az óvóhelyen a „légó-pincében" teljesített szolgálatot. A figyeléiknek a toronyból, az üzem területére ledobott bombák vagy gyújtószerkezetek helyét kellett jelenteni. A kárelhárításra (tűzoltásra) szervezték meg az üzem szolgálatban lévő munkatársaiból és az üzem közelében lakókbc»l a riadó-csapatot.