Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)
II.rész A mi 10 esztendőnk - II/l. fejezet A Hahót-5. sz. fúrás Pusztaszentlászlón
oxidot és 53.8% éghető szénhidrogént tartalmaz. 1 m 3 gáz gazolintartalma 16.52 g, melynek fajsúlya 15° C-on 0.689. A gáz-olaj viszony 28 m 3 /m 3 = 156 köbláb/hordó, a béléscsőnyomás max. 4 at. Lezárt állapotban a termelőcsőnyomás 25 at, a béléscsőnyomás 14 at. és fenéknyomás 131.2 at. A kezdeti termelésből kiszámítva a várható napi olajhozam 10 mm-es fúvókán 81 m 3-re becsülhető. Az olaj sűrű fekete szinű, fajsúlya 0.865 = 32.1 A.P.I. 15° C-on. Összetétele a következő: könnyű benzin 8.98 súly% f.s. 0.719 nehéz benzin 3.98 " 0.752 petróleum 22.34 " 0.797 gázolaj 9.32 " 0.853 pakura 54.96 " veszteség 0.42 Viszkozitás 15° C: 3.66 E° Gőznyomás 38° C: 0.28 at Dermedéspont: 11° C Sem a budafapusztai, sem a lovászi mezőn nincsen példa arra, hogy a Schlumberger szelvényen ilyen vékonyan jelzett rétegből (4.5 m) ilyen nagy mennyiségű olajat kapnánk. Az aránylag csekély gázmennyiség és a nagy fenéknyomás is szokatlan ilyen nagy termelés mellett az eddig ismert harmadkori termelő homokjaink esetében és valószínűvé teszik, hogy az olaj nem a homokok áteresztőképességi rendjébe tartozó közelből származik. A kutat hely hiánya miatt egyelőre le kellett zárnunk, addig amig az olaj elszállítására megfelelő vezetéket építünk. Még nem vizsgált, esetleg termelő rétegek: A Schlumberger diagramm alapján 706-710 m-ben van jelezve egy olyan réteg, amelyből gázt vagy olajat várhatunk. Ennek a rétegnek a porozitása nem egészen 50 mv; normális ellenállása 175 ohm és a harmadik görbe pedig 270 ohm ellenállást mutat. Alkalomadtán megvizsgálandók még az 1306 - 1316 m mélységben lévő rétegek is, mert ezekből a fúrás folyamán olajszagú finom homokok kerültek ki, amelyek ultraviolett sugarak alatt élénk sárgászöld fényben világítottak. Idézzünk dr. Barnabás Kálmán jelentéséből két megállapítást: „Számíthattunk tehát arra, hogy a szerkezet területén olyan helyen, ahol a geológiai települési viszonyok kedvezőbbek, nagyobb mennyiségű olajat találunk." „A fúrással elértük az alaphegységet képező mezozoos mészkövet, majd a vizsgálat során a mezozoos mészkőből és a fedő lithothamniumos mészkőből olajtermelést kaptunk. Ezen eredmény természetes következményeként a fúrási tevékenység a H. 5. körül fekvő területre összpontosult és megteremtette legújabb olajmezőnket, a hahóti mezőt." Ne felejtsük el a sikeres csapat vezetőinek nevét: Berényi László oki. bányamérnök, üzemvezető gróf Bethlen Gábor dr. geológus Balogh I. Sándor főfúrómester Winkler Tibor irodavezető Németh Péter tisztviselő, pénztáros Pálczás Lajos tisztviselő
