Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/8. fejezet Számadás és megemlékezés

TÓTH JÓZSEF 1912. február 12-én született Nagyenyeden. Két nővére és két bátyja volt. 1922ben meghalt vasúti tiszt édesapja. Ezután édesanyja egyedül nevelte gyermekeit. Béla gépészmérnök, János református pap lett. Iskoláit a Nagyenyedi Református Kollégiumban végezte, ahol mezőgazdasági szakképesítést is szerzett. Nagyenyeden élt édesanyjával, és a családi gazdaságban dolgozott. Ekkor szerzett gyakorlatot szőlőművelésben, bortermelésben. 1943-ban elhagyta Romániát. Néhai dr. Békefi Tibor Erdélyből származó balatonmáriai körorvos javaslatára a MAORT-nál keresett munkát, és így került Pusztaszentlászlóra kártalanítónak. Itt kell szólni röviden a kártalanító munkájáról. A geofizikai-, fúrási- és termelési munka során, vezetéképítésnél a munkaterület az odavezető út jelentős mezőgazdasági területet foglal el, illetve rongál meg. Esetenként több tíz, több száz magánbirtokot ér kisebb-nagyobb mértékben kár az ipari tevékenység következményeként. A kártalanító feladata az olajipari tevékenységgel okozott kár értékének megbecsülése, ami alapján kifizetik a kártérítést. 1943 közepétől már Pusztaszentlászlón is lakott a Mátyás Jóska bácsiéknál. Lakótársa Sztankovszky Imre volt, aki pár év múlva magyarosította nevét, majd a zalaegerszegi Megyei Múzeum igazgatója, jeles néprajzkutató lett. Megismerkedett a helyi, közismert, jómódú, vendéglőt is üzemeltető Szilvás család kisebbik leányával, Ilonával, akivel 1945. március 12-én házasságot kötött. A vcílegény tanúja Szilas A. Pál bányamérnök, a menyasszony tanúja Nényei Pál, a söjtöri jegyző volt. Házasságukból 1946-ban András, 1948-ban János született. (András több mint húsz évig Gellénházán, az olajiparban dolgozott, mint műszerész, majd műszerész részlegvezető. Jelenleg a harmadik ciklusban Pusztaszentlászló polgármestere. János, hat év gellénházi olajipari tervezc? munka után, 1975-től a Magyar Olajipari Múzeum muzeológusa, 20 éve igazgatója.) Gyermekeit szigorúan nevelte, de mindig szeretettel és büszkén beszélt róluk rövid élete során. 1947-ben a MAORT felső lakótelepén kapott egy kétszobás, új házat. Ennek erdő melletti, nagy konyhakertjében mezőgazdasági ismereteit is kamatoztatta: próbálkozott padlizsán, görögdinnye termesztéssel, fekete ribizlit, fenyőfát és szőlőt telepített. Szőlészeti és borászati ismereteit elscísorban apósa, Szilvás János magángazdaságában hasznosította. Szabadideje egy részében, a jól felszerelt műhelyében, sok lakatosmunkát és motorszerelést végzett. Kártalanítási munkája során jól megismerte a hahót-edericsi olajmezé5 tevékenységi területét. A Pusztaszentlászlói Üzem megszűnésével a dolgozók többsége, így ő is Bázakerettyén folytatta tovább munkáját, mint a Budafai Kőolajtermelő Vállalat kártalanítója. Munkatársai tisztelték szorgalmáért, segítőkészségéért. Az 50-es évek második felében ő vetette fel először a pusztaszentlászlói melegvizes fürdő létesítésének gondolatát. (A fürdő építése több éve folyik és a jövő év nyarán nyílik meg fia, András tevékenysége nyomán.) 1958-tól a Dunántúli Kőolajterméke Vállalat megalakulásával Gellénházán üzemrendészként dolgozott tovább. 1962. január 8-án, egy éjjeli munkahelyi ellenőrzés után, a gellénházi munkásszálló vendégszobájában elalvás előtt hunyt el váratlanul.