Benke István, Peter Huber: Palackba zárt bányászat (MOIM Közleményei 29; Zalaegerszeg, 2006)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ A hajdani világhírű magyar nemesércbányászat a 15. századtól csaknem 200 évig tartó viszszaesés után csak akkor kezdett újra fellendülni, amikor a török megszállás utáni békeévek lehetőséget adtak a korszerűbb technológiák alkalmazására. Ez nemcsak a technika és a tudomány megújhodását jelentette, hanem a bányászathoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások remekeit is eredményezte. A művészi értékű bányászserlegek, bányahegyek mellett ekkor jelennek meg a csodálatos bányászpalackok, amelyeknek a megmentésére mozgalmat indítottak múzeumaink. Az európai bányászpalackok bemutatására első ízben egy Bécsben rendezett bányászattörténeti konferencia idején, 1958-ban került sor az Osztrák Néprajzi Múzeum kiállítása alkalmával. A bányászattörténészek és műgyűjtők figyelmét az keltette fel a bányászpalackok iránt, hogy 1985-ben Berlinben, majd 1994-ben Bécsben rendezett műtárgyaukción egy-egy bányászpalack kikiáltási árának többszörösén került eladásra. Az európai bányászpalackokkal kapcsolatos első könyv Otto Fitz és Peter Huber nevéhez fűződik, akik Bergmännische Geduldflaschen címen 1995-ben, az Osztrák Néprajzi Múzeum kiadásában átfogó tanulmányt adtak közre a kárpát-medencei bányászpalackokról. Ez a tanulmány még csak 23 olyan régi bányászpalackról ad számot, amelyek a magyar múzeumokban és magángyűjtőknél találhatók E könyv megjelenése után határozta el az Érc- és Ásványbányászati Múzeum, hogy megpróbálja összegyűjteni, számba venni a még hazánkban lévő összes bányászpalackot. Ennek érdekében a miskolci Herman Ottó Múzeummal közösen 2004 májusában egy nemzetközi türelemüveg-kiállítást rendezett, amelyen öt országból érkezett alkotások szerepeltek. E kiállításnak olyan nagy sikere volt, hogy közkívánatra Budapesten is meg kellett ismételni, amit a Magyar Olajipari Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum rendezett meg 2005. április havában. Ez a könyv is azt a célt szolgálja, hogy közkinccsé tegye a Kárpát-medence és Magyarország e bányászati emlékeit és igyekezzen meghatározni ezeknek korát, készítőjét, technikatörténeti értékeit. A kiadók az első fejezetben Peter Huber új tanulmányát adják közre, kiegészítve a Magyarországon található bányászpalackok számbavételével és leírásával. Tóth János múzeum igazga tó