Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

Az ÜZEMBE HELYEZÉS

egy részfeladat elvégzésére, és azokból építjük fel az üzembe helyezés szükséges szervezetét. Ebből a célból utaztam haza Budapestre, és kerestem fel az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezetőit, majd a tröszthöz tartozó szóba jöhető vállalatok vezérigazgatóit és igazgatóit. Kivétel nélkül, minden egyes fel­keresett vállalatvezető maximális segítségről biztosított. Teljes szabadsá­got kaptam abban, hogy minden olyan szakembert, akit alkalmasnak íté­lek a feladat elvégzésére, felkereshessek és egyetértése esetén korlátlan ideig, alkalmazzam az orenburgi gázvezeték magyar szakaszán. Áttekintve az egyes vállalatoknál - köztük a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vál­lalatnál, az Olajtervnél, a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál és másutt ­szóba jöhető szakembereket, kialakult azoknak a köre, akik a vázát ké­pezhették a megszervezendő üzembe helyező garnitúrának, illetve akiket alkalmasnak véltünk a különböző vezetői beosztásokra. A vezető garni­túra végleges kiválasztása után lényegében az ő javaslatuk alapján kerül­tek kiválasztásra mindazok, akikkel fel lehetett tölteni a szervezet egysé­geit. Az üzembe helyezésre való felkészülés részét, sőt elkerülhetetlen felté­telétjelentette azon óriási tömegű dokumentáció elkészítése is, amelyek­kel kapcsolatos kötelezettségünk szintén az egyezményekben foglaltak­ból, illetve a szovjet beruházási rendszer előírásaiból fakadt. A dokumentáció elkészítése ijesztően nagy feladatnak tünt. Egyrészt az eredeti szovjet terveken át kellett vezetni mindazokat a változásokat, amelyeket kivitelezés közben a felmerült problémák miatt kellett eszkö­zölni. Ki kellett dolgozni az egész kompresszorállomásnak, mint techno­lógiai rendszernek, illetve annak egyes egységei üzembe helyezésére vo­natkozó előírásokat és utasításokat. A nyugat-európai gyártó és szállító cégektől kapott, az üzembe helyezésre vonatkozó dokumentáció, csak egy részét képezte a teljes körű dokumentációnak. Mivel az egyes állomá­sokrajelentős számú magyar gyártmányú berendezés is beépítésre került, így gondoskodni kellett azok kezelési utasításainak elkészítéséről is, beillesztve azokat az egész állomásra vonatkozó komplex dokumentációs rendszerbe. Természetes, hogy a dokumentálás kötelezettsége ugyanúgy vonatkozott a polgári létesítményekre is. A lakások, bölcsődék, üzletek, iskolák és egye-

Next

/
Thumbnails
Contents