Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
Az ÜZEMBE HELYEZÉS
egy részfeladat elvégzésére, és azokból építjük fel az üzembe helyezés szükséges szervezetét. Ebből a célból utaztam haza Budapestre, és kerestem fel az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezetőit, majd a tröszthöz tartozó szóba jöhető vállalatok vezérigazgatóit és igazgatóit. Kivétel nélkül, minden egyes felkeresett vállalatvezető maximális segítségről biztosított. Teljes szabadságot kaptam abban, hogy minden olyan szakembert, akit alkalmasnak ítélek a feladat elvégzésére, felkereshessek és egyetértése esetén korlátlan ideig, alkalmazzam az orenburgi gázvezeték magyar szakaszán. Áttekintve az egyes vállalatoknál - köztük a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál, az Olajtervnél, a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál és másutt szóba jöhető szakembereket, kialakult azoknak a köre, akik a vázát képezhették a megszervezendő üzembe helyező garnitúrának, illetve akiket alkalmasnak véltünk a különböző vezetői beosztásokra. A vezető garnitúra végleges kiválasztása után lényegében az ő javaslatuk alapján kerültek kiválasztásra mindazok, akikkel fel lehetett tölteni a szervezet egységeit. Az üzembe helyezésre való felkészülés részét, sőt elkerülhetetlen feltételétjelentette azon óriási tömegű dokumentáció elkészítése is, amelyekkel kapcsolatos kötelezettségünk szintén az egyezményekben foglaltakból, illetve a szovjet beruházási rendszer előírásaiból fakadt. A dokumentáció elkészítése ijesztően nagy feladatnak tünt. Egyrészt az eredeti szovjet terveken át kellett vezetni mindazokat a változásokat, amelyeket kivitelezés közben a felmerült problémák miatt kellett eszközölni. Ki kellett dolgozni az egész kompresszorállomásnak, mint technológiai rendszernek, illetve annak egyes egységei üzembe helyezésére vonatkozó előírásokat és utasításokat. A nyugat-európai gyártó és szállító cégektől kapott, az üzembe helyezésre vonatkozó dokumentáció, csak egy részét képezte a teljes körű dokumentációnak. Mivel az egyes állomásokrajelentős számú magyar gyártmányú berendezés is beépítésre került, így gondoskodni kellett azok kezelési utasításainak elkészítéséről is, beillesztve azokat az egész állomásra vonatkozó komplex dokumentációs rendszerbe. Természetes, hogy a dokumentálás kötelezettsége ugyanúgy vonatkozott a polgári létesítményekre is. A lakások, bölcsődék, üzletek, iskolák és egye-