Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

Az ÜZEMBE HELYEZÉS

AZ ÜZEMBEHELYEZÉS A gázvezetéknek, mint rendszernek az üzembe helyezését minden esetben megelőzik az üzemi próbák és a próbaüzem. Az üzemi próbák az egyes technológiai egységek terhelés nélküli, úgynevezett üres, vagy más módon kifejezve, száraz, azaz gáz nélküli forgatását jelentik külön-külön. A próbaüzemen a már gázzal feltöltött teljes technológiai rendszernek terhelés alatti meghatározott ideig történő üzemeltetését kell érteni. Felkészülés az üzemi próbákra és a próbaüzemre Már az építés ideje alatt foglalkoztatott bennünket a gondolat, miként fogjuk megszervezni és lebonyolítani a rendszer komplex próbaüzemét, hisz az egyezmények szerint ez is a magyar fél kötelezettségét jelentette. Az építési és szerelési munkák kivitelezésének szervezésénél egyértelmű volt, hogy a munkákat jellegük és tartalmuk szerint felosztjuk, és azok elvégzését generálkivitelezőkre bízzuk, amelyek egyrészt saját kivitelező egységeikkel, másrészt alvállalkozók bevonásával komplett teljesítenek. Az üzemi próbák és próbaüzem elvégzésére ilyen megoldás nem jöhetett szóba, hisz nem létezett olyan vállalat Magyarországon, amely ilyen munkára szakosodva, rendelkezett volna olyan kapacitással, amellyel képes lett volna vállalkozni a feladat komplex elvégzésére. Természetes, hogy az egyes részfeladatok elvégzésére alkalmas és hozzáértő szakemberek léteztek, de azok különböző, elsősorban kőolaj- és földgázipari vállalatoknál más-más beosztásban dolgoztak. Azt is tudtuk, hogy a szóbajöhető szakemberek korábbi munkájuk során nem szerezhettek tapasztalatot olyan méretű és teljesítményű rendszerekkel, mint az orenburgi gázvezeték és kompresszorállomásai voltak. Egyetlen elfogadható megoldásnak az tűnt, ha a különböző vállalatoknál felkutatjuk azokat a szakembereket, akiket alkalmasnak vélünk egy-