Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI

Hogy ezek a megalapozatlan és hamis vélemények hova jutottak el, arról tanúskodjanak az alábbiak. E sorok írásának idején került a kezembe az Országos Levéltárban fellelt anyag, egy az MSZMP Politikai Bizottsága részére készített jelentés, amely e tárgyban a következőt tartalmazza: „Az utólagos elemzés 800 millió Ft-os túlköltekezést tárt fel, elsősorban a bérezés, ellátás és felvonulás költségeinél, amely a kivitelezés végösszegének 14%-a." Ha valaki vette volna a fáradságot és csak egy kicsit is elmélyedt volna az idevonatkozó számokban, rövid időn belül meggyőződik arról, hogy a jelzett 800 millió, egy minden számítást nélkülöző légből kapott szám, amelyet érvekkel alátámasztani nem lehet. Mindazok, akik így minősítették a dolgozók részére biztosított élet- és munkakörülményeket, vagy a minősítéssel egyetértettek, egyrészt nem látták át a helyi viszonyokat és következményeit, másrészt hozzánemértésükről adtak tanúbizonyságot, de gyakran tetten érhető volt az irigység megnyilvánulása is az ilyen jelenségekben. Anyagi eszközök hiányában nem tudtuk megteremteni kellő mértékben a szabadidő eltöltésének eszközfeltételeit, a sportolás vagy más időtöltés bázisait. A szegényes anyagi lehetőségeket társadalmi munkával igyekeztünk bővíteni, így ha késve is, de sikerült egy minimális szintű feltételrendszert biztosítani. A szabadidő kulturáltabb eltöltése, az embereknek a lakótelepeken belüli lekötése céljából sikerült elérni, hogy a Guszjátyinban és Bogorodcsániban a lakótelepen belül rádióstúdiót alakíthassunk ki. Igyekeztünk előre kialakított és meghirdetett program szerint hazulról kapott - elsősorban szórakoztató - programokat leadni és ezzel lekötni és „otthon" tartani dolgozóinkat. Ha gyökeresen nem is sikerült változtatni a helyzeten, de valamelyest bővült és javult a szabadidő eltöltésének lehetséges programja. Ugyanilyen céllal szerveztünk könyvtárakat is, amelyek eléggé népszerűek és használatosak voltak a telepeken. Alapvetően fontos volt tehát, hogy minden lehetséges módon rábírjuk dolgozóinkat, hogy a szórakozás és időtöltés lehetőségeit ne a környező ukrán településeken, falvakban, városokban keressék, hanem maradjanak a saját lakótelepeinken belül. Ebbéli törekvéseink során