Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI

A MUNKAVÉGZÉS EMBERI FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI A tartózkodási egyezmény Már korábban említettem, hogy az a terület, ahol a magyar építők dolgoztak, külföldiek elöl zárt terület volt. Elsősorban ezen ok miatt tartotta szükségesnek a szovjet fél, hogy kétoldalúan aláirt egyezménybe foglalják és szabályozzák a magyar személyi állomány ottlétének, életének, munkájának, szabadidő eltöltésének és pihenésének, szórakozásának a feltételeit és körülményeit. Az egyezmény aláírása előtt sor került a szovjet fél által készített egyezménytervezet kétoldalú egyeztetésére. Érthető és logikus, hogy az egyeztetés során eltérő álláspontok esetén általában el kellett fogadni a szovjet álláspontot. Én, aki az építés előtti években sokat - összességében több évet - tartózkodtam a Szovjetunióban, nehezen, de lényegében megértettem a szovjet gondolkodást és annak okait. Azon vállalatok vezetői, akik hozzám hasonló ismeretekkel és tapasztalatokkal nem rendelkeztek, érthetetlenül fogadták, hogy miért van szükség ilyen egyezményre. Az emberi szabadság korlátozásának tekintették az egyezmény érvényre juttatását, ezért ki visszafogottabban, ki hangosabban adott hangot egyet nem értő véleményének. Végül is mindenkinek el kellett fogadni és bele kellett nyugodni abba a körülménybe, hogy mi megyünk oda és mi leszünk ott a vendégek, és nekünk kell alkalmazkodni a házigazda gondolkodásához. Tartózkodásunk, mozgásunk feltételei Az egyezmény talán legfontosabb része a munkaterületeken, azok között, illetve azokon kívül való mozgásunk és közlekedésünk feltételeit szabá-