Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
FELVONULÁS, KEZDÉS
vállalkozni, hogy ne a saját maga által kiválasztott gyártók és beszállítók közreműködésével tervezze meg és szállítsa le a teljes gáztávvezeték technológiai rendszerét. A nyugati cégek által szállított anyagok - elsősorban csövek - és berendezések, gépek beszerzésével kapcsolatban bizonyos visszatetszést az keltett, hogy a gázvezeték megvalósításában résztvevő országok képviselői a külkereskedelmi tárgyalásokon nem vehettek részt. A szovjet fél, a résztvevő országok által adott meghatalmazás alapján, önállóan folytatta le a kereskedelmi tárgyalásokat és kötötte meg a kereskedelmi egyezményeket a nyugati cégekkel. Természetesen minden résztvevő országnak a szakaszához tartozó gépeket és berendezéseket saját magának kellett finanszírozni. Az ehhez szükséges hitelek felvétele is centralizáltan történt, mégpedig a KGST tagországok közös bankja, a Nemzetközi Beruházási Bank közreműködésével. A centralizált hitelfelvétel lehetővé tette a kedvezőbb hitelfeltételek elérését is. Ily módon az egész gáztávvezeték rendszerhez a szovjet fél által centralizáltan beszerzett anyagokat, technológiai berendezéseket és gépeket egységes tervezés, gyártás és szállítás eredményeként az építésben résztvevő országok rendelkezésére bocsátották, a szerelésre kidolgozott ütemtervnek megfelelő sorrendben és határidőben. A kivitelezők a kompreszszorállomások építését szolgáló vasúti kirakodó állomásokon vehették át azokat. Esetünkben azonban a berendezésekhez jutásnak váratlan akadálya keletkezett. A szakaszcserére vonatkozó jegyzőkönyv értelmében a magyar fél jogilag a szovjetek által épített első szakaszra vásárolta meg a technológiai berendezéseket. Mivel az ötödik szakasz jogilag a bolgárok tulajdona volt, az odaérkezett berendezések és gépek is bolgár tulajdont képeztek. Ez a helyzet újabb komplikációt teremtett. Az ötödik szakaszra vasúton érkezett berendezéseket a magyar Külkereskedelmi Minisztérium vezetőinek álláspontja szerint mi, az ott tartózkodó magyarok nem vehettük át. Úgy tekintették, hogy ezt csak a bolgárok tehetik meg, hisz az ő tulajdonukban lévő berendezéseknek a vasúttól történő átvételével óriási felelősséget vállalnánk magunkra, ami megengedhetetlen. Az ötödik szakaszon azonban egyetlen bolgár nem tartózkodott, ki vegye tehát át a gépeket, berendezéseket a szovjet vasúttól?
