Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

FELVONULÁS, KEZDÉS

Kb. 5 óra körül érkeztünk a helyszínre. Éjfél után, jó néhány kölcsönösen elmondott pohárköszöntő után, nagyon fáradtan, mámoros állapotban térhettünk csak szálláshelyünkre, az Ivano Frankovszkban lévő Dnyeszter szállóba. Ugyanezt, ugyanígy, két hét múlva megismételtük Guszjátyinban, az ivano frankovszki központól 170 km-re keletre lévő, ugyancsak járási székhelyen, amikor odaérkezett a magyar építők második csoportja, majd újabb két hét után, augusztus közepén Huszton, ahova zömében szabolcsi építőket vittünk ki. Huszt, szintén járási központ, a magyar határtól mindössze 70 km-re található Kárpátalján. A huszti építési területhez, a záhonyi határállomáshoz viszonyítva jóval közelebb eső beregsurányi átjárót, az anyagok szállításához részünkre megnyitották, ami jelentősen lerövidítette a teherszállítmányok útvonalát. Sajnos ugyanezt nem tették meg a személyszállításhoz, azt csak Záhonyon keresztül bonyolíthattuk. Hoszszú utánjárás után, mindössze annyit engedtek meg, hogy Lőrincz János és jómagam léphettünk át a határon Beregsuránynál A kezdet kezdete A kezdetben kiutazók létszámát behatárolták a szovjetek által biztosított elhelyezési és ellátási lehetőségek, amit maximális mértékben ki is használtunk. Ezek azonban csak minimális létszámra vonatkoztak, ezért nem biztosították egy dinamikusabb, szélesebb körű munka beindításának lehetőségét. Ezért az első csoportok kiérkezése után mind a három építési területen a legfontosabb feladat volt, hogy mielőbb megteremtsük újabb csoportok fogadásának feltételeit. Eléggé lassan, csak lépésről lépésre haladtunk mindaddig, amíg újabb építő csoportokat fogadhattunk. A rendkívül szűkös elhelyezési lehetőségek miatt a helyszíni magyar vezetőség fenntartotta magának a jogot, hogy engedélyezze akár egy fő kiküldését is. Ezért a kijelölt építőipari vállalatok óriási nyomást gyakoroltak a helyszínen dolgozó vezetőkre, szinte erőszakosan követelve újabb csoportok kiküldésének az engedélyezését. Nem egy esetben olyan javaslat is elhangzott a kivitelezők részéről, hogy embereket ideiglenesen sátrakban helyezzünk el, csakhogy minél nagyobb létszámmal tudjanak