Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

ORENBURG HORDALÉK A

„Az 1990. évben végzett citogenetikai vizsgálatok a sugárártalom lehetőségét nagy valószínűséggel kizárták. Kémiai kóroki tényezők szerepe a kromoszóma kép alapján valószínűsíthető volt, de ez számos vegyi anyagra visszavezethető, nem »Orenburg specifikus«. Csak megjegyezzük: a kémiai kóroki tényezők között általában jelentős szerepet töltenek be az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás." Az általános és daganatos halálozásokra vonatkozóan: „Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adatai alapján 1981. január 1 .-1991. december 3 l-ig terjedő időszakra vonatkozóan kíséreltük meg a volt orenburgi dolgozók halandóságának elemzését. Ezen 12 év alatt 410 férfi és 18 nő hunyt el, közülük 46 fő a halálozási adatállományban nem volt azonosítható. Az alacsony esetszámok miatt a nők halandósága statisztikai szempontból nem volt elemezhető. A volt orenburgi munkavállalók közül a férfiak halandósága (a meghaltak száma) a viszonyítási csoporthoz képest nem nagyobb. A halálokokat elemezve megállapítható, hogy a rosszindulatú daganatok súlya átlagosan 24,6% volt, legmagasabb a 60-69 éves korcsoportban. Az összehasonlítás alapját képező nem mezőgazdasági aktív fizikai dolgozók között ez az arány 20,5%. [...] A 428 elhunyt közül 135-en (31,5%) 1988-1989-ben haltak meg. Ez kizárja azt a feltevést, hogy az orenburgi munkavégzést követően rövid idő belül a halálesetek halmozódtak." Az általános és daganatos megbetegedéseket illetően a következőket olvashatjuk: „1991-ben csak 199,1992-ben 708 orenburgi dolgozó morbiditási vizsgálata történt meg. Az egészségi állapot jellemzését ezen utóbbi csoporton mutatjuk be. Az itt észlelt megbetegedési gyakoriság nem jellemzi a kint dolgozott teljes populációt, hiszen többségében a magukat betegnek érző volt orenburgi dolgozók jelentkeztek a vizsgálatra. [...] E betegségi gyakorisági adatok lakossági mutatókkal való összevetése a csoport betegség iránti érzékenysége és a szűrővizsgálati módszerek széles köre miatt nem reális. Betegségstruktúra tekintetében az 1983-ban felvett lakossági adatokhoz képest kiugró eltérés nincs."