Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

VISSZATEKINTÉS

ban, 1974-ben épült a Testvériség gázvezeték magyar szakasza, amelynek megépítésére szovjet építőket hívtak meg. E döntés helyessége akkor is erősen vitatott volt. Miután nyilvánvalóvá vált az orenburgi gázvezeték építésében való részvételünk, kézenfekvő és reális lehetőség adódott arra, hogy a Testvériség gázvezeték építése kapcsán felkészüljünk az orenburgi gázvezeték vonali részének építésére. A magyar csővezeték építés tapasztalt és lelkes szakembereinek elit csoportja kellő felelőséggel átgondolva a feladatot, a következő álláspontot képviselte: A magyar csővezeték építés, kiindulva sok éves tapasztalatából, alkalmas arra, hogy felkészüljön és megépítse az orenburgi gázvezeték magyar szakaszának vonali részét is. A felkészülés feltételeit a következőkben fogalmazták meg: 1. A meglévő siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalaton kívül egy második vállalatot is be kell vonni, és alkalmassá kell tenni csővezeték építésre. Erre a célra a Mátraaljai Szénbányákat látták alkalmasnak és javasolták. 2. Megfelelő gyakorlat és tapasztalat megszerzése érdekében a Testvériség gázvezeték építésének egy részét mielőbb át kell adni a siófoki Kőolaj vezetéképítő Vállalatnak, amely a Mátraaljai Szénbányák vezetéképítő részlegének bevonásával azt megépíti. Ily módon lehetőség nyílik az orenburgi vezeték építéséhez szükséges többlet munkaerő fokozatos felvételére, annak folyamatos foglalkoztatására és ezzel együtt a kiképzésre. A Testvériség gázvezeték közös építése a szovjet építőkkel lehetőséget adott volna arra, hogy igénybe vegyük a szovjet szakemberek segítségét a felkészülésben. 3. Olyan hegesztési technológiát és technikát kell választani, amely lehetővé teszi, hogy minimálisra csökkenjen a kézi hegesztési technológia alkalmazásának kényszere. 4. A csővezeték építésében való részvételünk vizsgálatánál úgy kell gondolkodni, hogy az orenburgi vezeték építésének befejezése után felszabaduló csővezeték építési kapacitást hazánk határain kívül tovább lehessen foglalkoztatni. (Ennek realitása később szinte önmagától adódott. A szerző.) A szakemberek véleményének figyelembevételével a siófoki Köolajvezetéképítő Vállalat beadvánnyal fordult dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterhez, amelyben kérte a javaslat elfogadását és a szükséges intézkedések megtételét.