Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
A MUNKA BEFEJEZÉSE, A LEVONULÁS
lási létesítmények építéséről, azok minőségéről. A szovjet fővállalkozó helyi szervezetének igazgatója nem késlekedett és elmondta Szorokinnak a Budapestről érkezett véleményeket. A miniszterhelyettes felém fordulva, nekem címezve fogalmazta meg határozottan álláspontját. Jól döntöttek a magyarok - mondta. Ezek az ideiglenes létesítmények a vezeték ötödik szakaszán nem csak az orenburgi vezeték építését fogják szolgálni. Ennek a vezetéknek az elkészülte után azonnal indulni fog a urengoji gázvezeték építése, amely ezen a területen az orenburgi vezeték nyomvonalának közvetlen közelében fog haladni. Milyen jó lesz a magyaroknak, hisz nem kell új lakótelepet építeni, azt akkor majd ki lehet szolgálni a meglévő felvonulási létesítményekről. Ezt az információt, mint általában mást is, igyekeztem mielőbb Budapestre továbbítani. Eleinte semmi különösebb reakciót nem tapasztaltam. Az építés felénél tarthattunk, amikor Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank - amely kezelte az orenburgi pénzügyi alapot - vezérigazgatója látogatást tett az építkezésen. Látogatását értékelve négyszemközt beszélgettünk az irodámban. Bizalmasan közölte velem, hogy Magyarországon különböző körökben azt vizsgálják, hogy milyen módon lehetne kilépni az orenburgi vezeték létesítésére vonatkozó egyezményből. Ebből már akkor arra lehetett következtetni, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország a jövőben részt fog venni az orenburgihoz hasonló együttműködésben. A munka végéhez közeledve viszont mind gyakrabban lehetett találkozni olyan hangokkal, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy a magyarok az orenburgi vezeték építésének befejezése után nem fognak részt venni az urengoji vezeték megvalósításában. E kérdés végleges lezárásáról Juhász Ádám nehézipari államtitkár látogatása alkalmával szereztünk tudomást. Már az üzemi próbák folytak, és a levonulás előkészítésével is foglalkoztunk, amikor a vizitre sor került. Ez alkalommal hangzott el az utasítás, nagyjából a következő megfogalmazásban; a munka befejezéséhez közeledve a vállalat, amely befejezte munkáját, azonnal vonuljon le, minden eszközét szállítsa haza, felvonulását számolja fel. Olyan magatartást kell tanúsítani, amelyből a szovjetek látni fogják, hogy semmi szándékunk nincs ott maradni és valami mást építeni. Úgy kell viselkedni, hogy a szovjeteknek eszükbe se jusson az, hogy az orenburgi egyezményhez hasonló együttmű-
