Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

ELŐSZÓ

határozottsága, embersége, józansága (a szó minden vonatkozásában) József, Joszif és Joe az Urálon innen és túl, a tengeren túl, materiálisán nem mérhető értékű, egyedülálló tapasztalatokra tett szert, Összefüggéseket ismert fel, amit meg akar osztani az olvasóval. Munkássága példa arra, hogy a túlzottan lelkiismeretes, megszállott munka nem mindig egyeztethető össze az ideális családi élettel. A kimagasló eredmények nagy áldozatok árán születnek. Placskó József közel három évtizedig állt a magyar olajipar szolgálatában. Ezt követően, nyugdíjazásáig amerikai cégnek dolgozott. A szerző 62 oldalon keresztül megismertette az érdeklődőket életével, tevékenységével a nagysikerű 2001-ben megjelent Beszélgetések az olajiparról könyvsorozat III. kötetében, olajbányászokkal a munkáról alcímmel. A Horváth Róbert által készített riport nem térhetett ki minden részletre, különösen nem az orenburgi gázvezeték építésének részleteire. Mint látjuk ez a téma önmagában is egy könyv terjedelmű. Ezen írásmű lényegében a korábbi riport utolsó oldalainak részletes kibontása. így érthető, de megtisztelő is, hogy ez a könyv a MOIM (Magyar Olajipari Múzeum) gondozásában jelenik meg. Megfordult a világ számos országában, számos cégnél. Látta, tapasztalta az ott folyó bányászati, gépészeti, gépgyártási tevékenységet. Fontosnak tartom idézni véleményét, mert bizonyára sokaknak jólesik hallani szakmáink és a műszaki felsőoktatás dicséretét: „Biztos vagyok abban nagyon sok vállalattal kerültem kapcsolatba-, túlzás nélkül mondhatom, hogy a magyar mérnöki kreativitás, felkészültség messze felette van az amerikaiaknak." (többnyire az amerikai technikai színvonalat tartják a legjobbnak.) Köszönet illeti a Drill-Trans Rt. vezetését, személy szerint Fejes József vezérigazgatót, mert vállalták a könyv nyomdaköltségeit. A borító terv elkészítése és a nyomdai munkák szervezése Rajnai Miklóst dicséri. Ugyancsak köszönettel tartozunk Trombitás Istvánnak és Zsengellér Istvánnak, akik hasznos tanácsaikkal segítették a szerzőt. A MOIM képviseletében remélem, hogy az értékes távvezetéképítési leíráson, ipartörténeti munkán túl fotókkal és egyéb technikatörténeti relikviákkal is gazdagodnak gyűjteményeink a jövőben. Tóth János