Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Dr. Juratovics Aladár
zeltem, hogy így 64 év körül leteszem a munkát, és - miután marxizmusból, filozófiából közben ledoktoráltam 1981-ben - elmegyek egyetemre óraadónak, vagy pártiskolán oktatónak. Arra is gondoltam, hogy az olajiparban is számítanak rám valamilyen formában. Ezek nem jöttek be. Nekem az a bajom, hogy a mai ipari, vállalati vezérkar, egyszerűen nem áll szóba velem, csak a volt technikus és munkásgárda, akikkel annakidején együtt dolgoztam. Nemhogy megkérnének valamire, hogy valamit csináljak - semmi. A bányásznapra nem hívnak meg, mintha nem is az olajiparban dolgoztam volna. Mintha azt az Algyőt elrontottam volna, és nem létrehoztam. Miből létezne a mai generáció, ha a mi generációnk nem hozta volna létre ezt az olajipart? Szóval én az első három évben nem tudtam magammal mit kezdeni, aztán készítettem különböző tanulmányokat a mi tevékenységünkről, csináltam vagy 6-ot, 7-et. Aztán elkezdtem egy könyv megírását 1993 tavaszán, gyakorlatilag Algyő létrejöttének és működésének, ipartörténeti feldolgozását. (Azóta a könyv megjelent. [A szerkesztő megjegyzése]) Hetenként egy-két alkalommal foglalkozok egy Olajipari Kft. műszaki ügyeivel, és várom, hogy az ipar jelenlegi vezetését olyanok váltsák fel, akik esetleg felismerik, hogy gyakorlott régi szakembereknek is lehet még hasznát venni. Majd meglátjuk. - Megköszönöm Neked, hogy idefáradtál, mindezt elmondtad, és ezzel az utókornak, a múzeumunknak Algyővel kapcsolatban egyedülálló információkat adtál. Én is megköszönöm a lehetőséget. Nagykanizsa, 1994. november 2. (Dr. Juratovics Aladár 1999. decemberében elhunyt.)