Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Dank Viktor

- Mint köztudott a szakmában, a geológusok és a mérnökök között gyakran merültek fel véleménykülönbségek akkoriban. Erről mi a véleményed ma? Nézd, ez egy nagyon faramuci dolog volt, mert a szakemberek nagyon jól kijöttek egymással, geológusok-mérnökök egyaránt, összejártak, barátságok is szövődtek közöttük mindmáig terjedően. Az akkori szabályozórendszer ellenérdekeltségeket támasztott közöttük. A mérnöknek az előírt termelési terveket kellett minden áron teljesíteniük, a naturáliákat - ahogy akkoriban mondták. Minél több tonnát, köbmétert. A fúrósoknak meg a métergyártást írták elő. A geológusok feladata volt az információk megszerzése, a magfúrások, rétegvizsgálatok elrendelése, ezek pedig hátráltatták a „munkaversenyt", és ezt sehogy nem sikerült hivatalosan, rendeletileg, tervileg összehangoltatni. Ennek ellenére megoldottuk. Megoldottuk, mert egy jó csapat jött össze, és felülemelkedve a részérdekeken, úgy intéztük, hogy a rendeletnek is meg a szakmai követelményeknek is eleget tegyünk. Ezen a téren is rengeteget tanultam, sok segítséget kaptam az ott már régebben dolgozó kollégáktól, Horváth Róberttől, Komornoki Lászlótól, Jesch Aladártól, Barlay Zoltántól, Turkovich Györgytől, Juratovics Aladártól és másoktól. - Akkor Te még Vecsey Gyurkát és Zonda Palit is ismerted? Igen, még praxi koromból, de nekem akkor dr. Vecsey György főgeológus ill. Zonda Pál üzemvezető mérnök urak voltak. Rajtuk kívül még dr. Szalánczy Györgyöt, aki közvetlen (nagyon jó) főnököm volt, Rosta Ferencet, dr. Szilas A. Pált, dr. Gráf Lászlót, Patsch Ferencet, Purmann Jenőt az idősebbek közül. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a lovásziakkal, nagylengyeliekkel és a kanizsai központ más részlegeivel is, sőt a budapesti nagyfőnökök is szívesen jártak hozzánk. Végeredményben ebben az időszakban még egy halálosan sebzett országot kellett talpra állítanunk, valamennyien keményen és tisztességesen dolgoztunk, szó szerint éjjel-nappal. Kedves ünnepek, bányásznapok voltak, melyek kombinálódtak a hagyományokkal, ezekhez járultak a mi személyes baráti-családi ünnepeink a név- és születésnapok. Baráti légkör alakult ki az Erdészettel, mely igen fontos volt, ugyancsak a környező mezőgazdasági szövetkezeteknek, gépállo-