Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Bálint Valér

volt, 30%-a középfokú végzettséggel rendelkezett. A 10% az egyéb adminisztrációt, fizikai munkát végzőkből adódott. Ebből az összetételből következett, hogy a vezetés egyszerűbb feladat volt. A gond abból adódott, hogy én a gyakorlatban felnőtt, olajbányászattal foglalkozó üzemi és kutató szakember voltam. Nekem itt általam eddig nem ismert szakmákat, módszereket kellett megtanulnom olyan szinten, hogy egyes kérdésekben dönteni is tudjak. Természetesen ehhez egy szűkebb törzsre volt szükségem. Kb. 20 szakembert gyűjtöttem magam köré, akik megfelelő eredményeik révén bírták a megrendelők bizalmát - ezt kitapogattam a megrendelőkkel folytatott tárgyalások során. Sok munkát kellett fordítanom a tanulásra, magam képzésére. - Ezeket az embereket megfelelően meg is tudtátok fizetni? Természetesen. Ilyen módon a vállalatot úgy a felső vezetés, mint a partnerek, megrendelők részéről is elismerték. A fővállalkozási tevékenységet, kivitelezést külföldön is sikerrel folytattuk, így Irakban, Kuwaitban dolgoztunk., terveztünk francia, olasz megrendelésekre. Megfelelő nemzetközi kapcsolataink is kialakultak. A megfelelő színvonalat 1984-ben értük el. - És aztán hogyan alakultak a dolgok? Egészségileg Te hogyan bírtad ezt a terhelést? Ekkor már jelentkeztek az egészségemmel kapcsolatban figyelmeztető jelzések. Fáradékonyabb lettem, nehezen bírtam a tempót. Minden céggel megfelelő kapcsolatot kellett tartani - a vezetőkkel személyi kapcsolatot - hogy őszinte információkat kapjak a munkánkról is. Hol, milyen javítanivalók vannak. Ez sok mozgást igényelt. - Medddig csináltad ezt a munkát? 1990 közepéig. Akkor kezdődött - 58 éves koromban a „sétaidőm". 1991. január 1-el jöttem nyugdíjba 42 éves munkaviszonnyal. Eljöttem? - Elküldtek ! - Mit köszöntek meg neked? Na ezt el kell tényleg mondanom. Először is - ez az igazsághoz hozzátartozik. Mindketten ismerjük a Bán Ákost, stílusát, modorát. Mindezek ellenére én nagyon jól tudtam vele együtt dolgozni. Megtaláltam a közös hangnemet. Ebben az is szerepet játszott, hogy régóta ismertem, tudtam mikor, mit, hogyan kell mondani.