Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Trombitás István

gazdaság szemléletet valósítottak meg nálunk. Ugyanakkor, amikor „eljött" a piacgazdaság, elfeledkeztek a korszerű szervezeti módsze­rek, elvek alkalmazásáról. Persze lehet, hogy én rosszul látom. - Most mi a véleményed arról, hogy 1992-ben felmentettek a munkából? Az a tény, hogy engem nem engedtek tovább dolgozni - érthető. Rendszerváltás történt, és nekem olyan előéletem volt, ami a mai politikusoknak nem tetsző dolog. Remélem, hogy valamikor csak megszűnnek az ilyen megbélyegzések. 1993 decemberében reaktiválni akartak úgy, hogy az „olajos" szakkö­zépiskolában MOL-alkalmazottként dolgozzam. Gondolkodtam a dol­gon, megköszöntem, és azt kértem, hogy nyugdíjasként foglalkoztassanak. Ez is történt, négy évig dolgoztam, ami nagy dolog volt számomra. Talán kárpótolt valamit az elveszett évekből. Négy év után a MOL­ban a nyugdíjas foglalkoztatásom megszűnt, és azóta, mint vállalkozó dolgozom az iskolában. Nagyon jó számomra, hogy így is dolgozhatom, mint ahogy az is, hogy 10 év óta tagja vagyok az OLAJTERV Rt. igazgatóságának illet­ve felügyelőbizottságának. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik ezeket számomra lehetővé tették és így bizonyos fokig a szakmámban maradhattam. - Többéves munkát, hatalmas energiát fektettetek a MEV-módszernek a beveze­tésébe. Mennyire volt ez arányos azzal a perspektívával amit az általatok irányított terület nyújtott? Nem volt ebben egy olyan szándék is, hogy Ti ezt megcsináltátok, jónak bizonyult - akkor ennek, alapján vezessük be az egész hazai olajbányászat­ban -, esetleg az egész olajiparban? Nem nőtt túl lassan ez a felkészültség appará­tus nálatok? Jól látom én ezt? Igen, jól látod. A MOL Rt. megalakulásakor és az azóta eltelt idő­szakban egészen más tényezők az események mozgatórugói. Lehet, hogy politikai, lehet, hogy egyéni haszonszerzési tényezők ezek. Min­denesetre kár, hogy nem a kiegyensúlyozott és józan elgondolások honosodtak meg eddig. Én úgy gondolom, eljön az ideje annak, hogy a korszerű vezetési módszerek egyszer Magyarországon felértékelőd­nek és alkalmazásra kerülnek. Az embereket pedig teljesítményük és nem politikai színük és szinelváltozásuk alapján mérik. - Mi lett azokból az emberekből, embercsoportokból, akik így összehangolódtak és „átalakultak"?

Next

/
Thumbnails
Contents