Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Trombitás István

Akkor egy többlépcsős meggyőzés kezdődött. Nehéz időszak volt, nem tartottam a dolgot magam részéről jó megoldásnak. Mint később kiderült - amikor már elvállaltam, akkor hallottam - többen, mások sem tartották nekem-valónak, mondván: „Mit akarnak ezzel a szótlan, csendes emberrel? Nem alkalmas ő az ott rá váró határozott, kemény feladatokra". Végül hosszas, meggyőző folyamat után, amelybe bekapcsolódott Bán Ákos, ismerősök, barátok, a család véleményének meghallgatása után mégis elvállaltam. Amikor elvállaltam a munkakört, emlékeztettek az anyósomék, hogy Kerettye után, 1968 elején nagyon határozottan kijelentettem: „én ide munkavégzésre többet vissza nem jövök, csak esetleg akkor, ha igazgatónak neveznek ki". Persze, akkor ez egy jól hangzó szöveg volt, és azt jelentette, lehetetlen arra számítani, hogy Kerettyére viszszatérjünk. Igazgatói beosztásba kerülni teljesen távol állt tőlem. - Itt igazgatójelölt volt Bálint Valér is. Ebben a szituációban a kapcsolatotok hogyan alakult? Igen, tudom sőt azt is, hogy volt még más jelölt is. Azt viszont nem tudom, miért döntöttek mellettem. Valérral, aki az adott körülmények között vállalta a főmérnöki beosztást, páratlanul jó munkakapcsolat alakult ki. Korrekt, egyértelműen kollegális, kitűnő munkatárs volt. Sajnos rövid ideig dolgoztunk együtt. Sajnáltam, hogy elment, de megértettem a szempontjait. Olyan feladatot kapott - az OLAJTERV vezetését - ami elől nem térhetett ki. - A sikeres együttműködésiek gondolom azért valósulhatott meg mert a feladatokat egyértelműen és jól elhatároltátok. Én úgy fogalmaznám, hogy jó elhatárolás mellett tudtunk rugalmasan dolgozni egymás mellett, és ez hatott a munkatársakra is. Mindenki tudta, hogy adott esetben mikor, kivel kell a kapcsolatot felvenni. A műszaki tevékenységbe nem szóltam bele. Persze voltak, akik kívülről úgy képzelték, hogy két műszaki ember között óhatatlanul is ellentétek keletkeznek. Soha semmilyen probléma nem volt. A Valér iránti legnagyobb elismeréssel és jó szívvel tudok erre az együttműködésre visszagondolni. - Amikor 1911-ben kineveztek, milyen feladatokat tartottál elsődlegesnek, milyen stratégiát alakítottatok ki? Hogyan kezdtetek rendet csinálni? Be kellett rendezkednie a vállalatnak olyan körülményekre, hogy