Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Szalóki István

Az említett anyagból néhány részlet: A MOL Rt. alaptőkéje 98,7 Mrd Ft. A felhalmozott vagyona kezdetben is ennél lényegesen nagyobb (262 Mrd Ft) volt, ami napjainkban jelentősen emelkedett. Az önkormányzatok földtulajdonnal kapcsolatos igényeinek kielégítése után a részvények 95,66 %-a volt az állam tulajdonában. A szervezeti struktúrája kialakítása során a jogilag egy- és kétszintű (holding) társasági formák, mint lehetséges alternatívák közül az előbbi mellett döntöttek. Kezdettől fogva napirenden szerepelt a cég részleges privatizációja. 1991-94. között az AV Rt. - és a kormány-szervek is - szakmai (stratégiai) befektetők bevonását tartották előnyösnek a tulajdonosi körbe. Ennek megfelelően készítették elő privatizációra a társaságot. 1995-ben az ÁV Rt., ill. a MOL igazgatósági tagok túlnyomó többségének lecserélése után - az előzőektől eltérően, a pénzügyi, intézményi befektetők mellett döntöttek, az ÁV Rt. kivételével max. 10%-os szavazati „plafon" kikötése mellett. Privatizációs eljárás (pályázat kiírása, stb.) helyett a részvények többségét 3 lépésben eladták. 1998. márciust követően az államnak 25 % + 1 szavazat tulajdoni hányada maradt meg. Elvileg felmerülhet az állami tulajdonrész további csökkentésének kérdése is (pl. 10 % + 1 szavazatig), ez azonban - éppen a társaság szerepe, jelentősége miatt - kerülendő, ill. igen alapos megfontolások, előkészítő munka volna szükséges egy ilyen irányú döntés meghozatalához. (A 15% részvény-hányad eladása a júniusi tőzsdei részvény árfolyam figyelembevételével kb. 80 Mrd Ft bevételt jelentene.) A tulajdonos(ok) részéről ugyancsak kiemelt figyelmet érdemel az a már 1-2 éve többeket foglalkoztató törekvés, mely szerint a Dunai Finomítót (Százhalombatta) - leválasztva a MOL Rt-ről, annak „leányvállalataiként - részlegesen adják el külföldi olajvállalatnak. (Shell?) A hazai, illetve a kelet-közép-európai régió olajipara egyik „ékkövé"nek elidegenítése hasonlóan alapos megfontolást igényel(ne). Nem csupán a MOL, de a kormány részéről is fokozott figyelmet igényelnek a földgáz- (és kőolaj) import kérdései, ennek kapcsán az orosz (ukrán, kazah) kapcsolatok. (A felhasználásban az import hányada egyre növekszik!) A Gazprom Rt., ill. a magyarországi képviselete, az 50%-os arányban MOL tulajdonú Panrusgáz Rt. törekvései nyil-