Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

az új miniszterhelyettessel. Megszervezték, amikor találkoztunk azzal kezdte, hogy már sokat hallott rólam, mit akarok. Mondtam, hogy a különböző szakaszokról szeretnék informálódni és arról, hogy nekik milyen elgondolásaik vannak, hogy mi megfelelően ki tudjuk választani melyikre készítsünk javaslatot. Rögtön kiadta a munkatársainak, hogy tájékoztassanak, együtt beszéljük meg a javaslatot. Kiválasztottuk a kollégákkal - akik között többen voltak akikkel együtt végeztünk az egyetemen - egy szakaszt, 500 km-ről volt szó, de javasolták, hogy válasszunk egy másik variációt is, hogy a főnökük tudjon választani. Bementünk Arakeljanhoz, aki rögtön azt kérdezte, honnan tudom, hogy ez a legjobb szakasz? Egyébként ha ezt a jót meg akarjuk kapni, akkor a vonalépítésen kívül kell valami egyebet is építeni. Ahogyan korábban említettem az egész elszámolást a SZU-ban akkor érvényes árrendszer szerint kellett teljesíteni, ahogy ez az orenburgi gázvezeték építésénél is történt. Ebből az következett, hogy a relatíve legjobban fizető tevékenység a komplex építésen (kórház, lakások, utak, stb.) belül a csővezeték építése volt. Ebből okulva minden törekvésem arra irányult Jamburg esetében, hogy minél több vonalépítést szerezzünk meg. Amikor Arakeljan ezt az építési munkát szabta meg feltételül, és én kérdeztem ez mit jelent, azt mondta Tengiz, vagy Karacsaganak. Nem tudtam ezek hol vannak, milyen körülmények vannak ott. Az utóbbi gyorsan kiesett, ott rendkívül nehéz technológiai feltételeket kellett volna teljesíteni, amire mi nem voltunk képesek. Különben nyugati vállalatok csinálják, még ma sincsen kész. Tengizzel kapcsolatban kértem, hogy megnézhessem milyen körülmények vannak ott. Napokon belül ott voltunk repülőgéppel, helikopterrel - nem felejtem el - nők napján, március 8-án délelőtt 10 órakor szálltunk le Tengiz közepén. Kiszálltunk, másfél méteres hó, szikrázó napsütés -25 °C. Amerre ellátni sehol semmi. A legközelebbi kis település 30 km-re volt. így aztán később, a tárgyalások során megalkudtunk úgy, hogy 20 % Tengiz, 80% vezetéképítés. Eddig az ügyön az Országos Tervhivatal (Faluvégi Lajos elnök) tartotta a kezét. Már említettem, hogy Faluvégi és Marjai között súlyos személyi ellentétek voltak. A Tervhivatal ré-