Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

kapcsolatban megkérdezték a véleményemet a kerületi pártbizottságon, a minisztériumban Lőrinc miniszterhelyettes, a pártközpont. Ismertem a feljelentést részleteiben. Abban nem kevés igazság, de mégsem állta meg a helyét, mert elfogult - és túlzásokkal teli volt. Az egész dologról Bán is beszélt nekem, tehát az ő szempontjait is ismertem. Amikor ez az ügy zajlott, neki egy hónapra ki kellett mennie Franciaországba. Ebben az időszakban szokatlanul gyakran, naponta többször is hivatott, vagy jött be hozzám. Felvetette, hogy emiatt nem megy ki, itthon marad, mert úgy gondolja, hogy neki pont most, amikor vizsgálják ezt a feljelentés-ügyet itthon kell lennie. Megmondtam neki, ha ahogy állítja, mindaz hazugság, amivel vádolják, akkor nyugodtan menjen el, mert akkor már nem lehetett minden alap nélkül embereket elmarasztalni, különösen a tröszti közösségben nem. Teljes pánikba esett, nagyon megijedt. Ennek oka az is volt, hogy nem tudott megfelelő légkört teremteni maga körül. Tőle féltek az emberek, különösen azok, akik közelről nem ismerték. Érdekes, nem egyszer előfordult, hogy akit szemben gorombán lehordott, ugyanakkor, ha az illetőt támadták, megvédte. Ez is az Ákos volt. Sajnos nem tudta magát soha függetleníteni a saját érdekeitől, ezért sok döntése, véleménye nem volt tárgyilagos. - Ha már itt tartunk, hogyan történt Bán Akos leváltása? Akkor Marjai miniszterelnök-helyettes egy suhintással három fejet kaszált le, Simon Pált, Zsengellér Istvánt és Bán Ákost. Bán leváltásának az oka a stílusa, az egyes vezetők kiválasztásakor megnyilvánuló szubjektivizmusa volt. Az apropót egy apróság adta. 1980-ban nagyon fontos volt a népgazdaságnak, hogy a külkereskedelmi mérleget javítsuk, vagyis az exportot növeljük. Marjait, aki moszkvai nagykövet létére rendkívüli módon kritizálta az itthoni gazdasági vezetést, hazahívták és megbízták, csinálja ő jobban a gazdaság irányítását. O nagyon határozott módon, a legapróbb részletekbe beleavatkozott, így akarta a külkereskedelmi mérleget helyrehozni. Többek között naprakész jelentéseket kért arról, hogy mikor, miből, mennyi áru ment el exportra.