Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Placskó József

ségemen jöttem haza mindössze egy hétre. Abban az időpontban és ilyen rövid idő alatt tájékozódni nem lehetett. Különben is azért jöt­tem haza, hogy meglátogassam édesanyámat, a családot. 1956 október-novemberben kint magyar rádióadást nem lehetett fogni. Ebben az időszakban nem jártunk be az egyetemre. 47-en vol­tunk kint magyar diákok a Gubkin egyetemen. Azért nem mentünk, mert egész éjjel vagy itt, vagy ott próbálkoztunk a rádióval. Mindig vol­tak ügyeletesek, hogy hol lehet valamit Magyarországról megtudni. Mint a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (diplomaták egyete­me) egyik diákja, Szűrös, több egyetem diákszállójában megjelent, hogy szervezze a szovjetek Magyarországról történő kivonulása érde­kében tevékenykedő mozgalmat. A diplomatáknál 18 ember tanult, akik két csoportra szakadtak. Egyik akarta, másik nem. De alapjában senki sem tudta, hogy mi történt. Boldoczky volt akkor a nagykövet. Ö semmiféle tájékoztatást nem adott. Egyszer vagy nyolcvanan bementünk a követség udvarára azzal, hogy kérünk tájékoztatást. A nagykövet kijött és azt mondta, ő sem tud semmit. Akkor a diplomata diákok ülősztrájkot szerveztek a követségen, a nagykövet irodájához felvezető lépcsőn. Őket később hazatanácsolták a SZU-ból. Amikor itthon már csendesedtek az események, az egyetem rekto­ra behívott bennünket - mondta, hogy ő megért bennünket, de most már folytassuk a tanulást. Nem tudom, igaz-e, de elterjedt, hogy a követség önként jelentke­ző diákokat keres katonai repülőgépre, hogy a szovjet csapatok mel­lett itthon harcoljanak. Tudok olyan olajosokat, akik kijelentették, ha ez igaz, akkor ők erre jelentkeznek. Ekkor szervezték a párt alakuló ülését. Mit gondolsz, ki szervezte? Szűrös Mátyás, aki ma is mint MSZP-s képviselő ott ül a parlament­ben és népi-nemzeti politikusnak tartja magát. Szóval, így történt a pártba való belépésem. - Mikor kerültél aztán végleg haza? 1958-ban. Nagyon meglepett engem, hogy általában a pártvezető­ségekben milyen primitív, színvonaltalan emberek ülnek. Tisztelet a ritka kivételnek.

Next

/
Thumbnails
Contents