Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Barabás László
tében. Annak idején ezeknek a kútfúrásoknak tervezési, kivitelezési munkáiban zömmel részt vettem, ismertem a körülményeket. Az illetékes tanácsi vezetők kérték vállalatunk segítségét, - hogy lehetőleg pénz nélkül - végezzük el a kutak vízre történő átképzését. A fő kérdés az volt, hogy nagyberendezés nélkül, miképpen lehet ezeket az ún. „vizes" vizsgálatokat elvégezni. Problémát okozott, hogy az olajipari tevékenység befejezése után egy-két méter fúrókötelet cementeztek a kút felső szakaszába. Ez az eset állt fent az igali kútnál is. Több kisvállalkozónak megoldhatatlan feladatot jelentett ennek a dugónak az elfúrása. Miután a korábbi munkám során jó kapcsolatban voltam a különböző közigazgatási vezetőkkel, engem kerestek meg, tanácsot kérve, hogy lehet a problémát megoldani, lehetőleg kis költséggel. Javaslatomra egy darus kocsi rotary-tömlővel és egy turbinára szerelt maróval átfúrta a kérdéses szakaszt. így nem kellett nagy berendezés, egyszerűen meg lehetett oldani a problémát. Végeredményben ezzel vált lehetővé, hogy Igaion a termálfürdőt létrehozzák. Sokat foglalkoztam a külföldi bérfúrások megszervezésével. -A Te irányításod alatt került ki először magyar berendezés Irakba? 1969-ben a DKFÜ küldte ki az első fúróberendezést, szervezte annak munkáját és mi voltunk Irakban az elsők, akik az olajipar államosítása után bérfúrást végeztek. Később már több külföldi vállalat is megjelent. Olaszok, brazilok, csehek, szovjetek jöttek bérfúrásokat végezni. A korábban már előttünk is ott dolgozott amerikai, angol cégek által termelésre kiképzett kutakat, termelő-berendezéseket Irak államosította, saját kezelésbe vette és a további kutatási, fúrási munkákat már állami megrendelésre végeztük, illetve végezték az oda sereglő különböző fúróvállalatok. Ez a körülmény leszorította az árakat is. Röviden arról is említést kell tenni, hogy milyen problémáink voltak a külföldi fúrásokkal. A külkereskedelmi ügyintézésre példa: amikor Ausztriában dolgozott egy berendezésünk, az ottani megbízott vezetőnk 10 ezer schilling értékben kapott lehetőséget azonnali (anyagi, eszköz) vásárlásra. Ezen felül már külön engedély kellett a külker vállalattól illetve a Külkereskedelmi Minisztériumtól. Az egyik alkalommal az ott dolgozó üzemvezető telefonon értesített, hogy tönkre ment egy 30 ezer schilling értékű csapágy, áll a berendezés. Azonnal megvetettem vele, mert a berendezésünk naponta 170 ezer
