Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Kiss László
- Az összevonásig változatlan összetételű csapattal dolgoztál? Nem egészen mert közben vettünk fel fiatal mérnököket. Az összevonás Kerettyével 1962. január l-jével történt. Ebben az időszakban folyt Lovásziban a mélyszivattyúzási program, amit a kerettyei tapasztalatok alapján valósítottuk meg. Sok jó szakember nőtt ki. Ebben nagy szerepe volt Gáspár Imrének, a gépészeti vezetőnek, a műhelymunkában és a mélyszivattyú műhely létrehozásában is. Akkor még szovjet, tanácsadók is voltak, akikkel sokat vitatkoztunk a rétegrepesztéssel kapcsolatban arról, hogy hol kerüljön megszervezésre a repesztőegységek bázisa. Végül úgy döntöttek, hogy Lovásziban. Az akkori kerettyei igazgató - Baldauf Lajos - is meg akarta szerezni, legalább a berendezések 50 %-os megosztásával ezt a tevékenységet - de ragaszkodtam ahhoz, hogy vagy mindent mi csinálunk, vagy mindent vigyenek máshová, de szétbontva semmikép nem lehet, így szerveztük meg Lovásziban a rétegrepesztő-részleget. A rétegrepesztőknél a középszintű munkavezetés magas színvonalú volt már kezdetben. Az egyszemélyi vezetés egy kicsit sántikált! Mig végre Buda Ernő kapta meg a szervezésre és irányításra a megbízást, miután a Papp Károly vállalta érte a politikai felelősséget. Erre azért volt szükség, mert Buda Ernő nem sokkal ezt megelőzően szabadult. Ez a társaság nagyon szépen működött. Sok feltételt kellett megteremteni csőelőkészítést, menetvágást, megfelelő raktározást, elsősorban a szivárgási veszteségek csökkentésére. Kifejlesztettük az eróziós perforálást, házilag előállított szerszámokkal. Sok jó eredményt értünk el ezzel a módszerrel is. -Annak idején foglalkoztatok a CO, alkalmazásával is. Ez hogyan történt? Lovásziban alkalmaztuk először ezt a technológiát, úgy hogy 5 tonna cseppfolyós CGyt sajtoltunk be a rétegbe, amelyeket saját gyártmányú, béléscsőből készült tartályokban hoztunk Répcelakról. Az összevonás után Budafán is csináltuk a B-138-as, a B-134-es kutakon. Jó eredményeket értünk el. Kistermelésü kutak hozama (2-4 m 3 ) megduplázódott, mert az áteresztőképességet C0 2-vel megnöveltük. A C0 2-t a besajtoláshoz az első időben a Lovászi gazolintelepen keletkező füstgázból állítottuk elő. Ezt nyomtuk vissza az L-158-as kút-
