Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Kiss László

Jon!" Pontosan ezt követően a Geodéziai Tanszékről a MAORT kért egy geodétát. A gyakorlatokon végzett munkám alapján a tanársegédek javasolták Hornoch professzornak, hogy - mivel nem tudok pénzhiány miatt beiratkozni - engem küldjön. így kerültem a MAORT-hoz. Itt közölték, hogy 15 pengő napidíj + 45 % a fizetésem, menjek le Kerettyére. - Akkor már Szinetár László volt a vezetője a geodéziának? Szinetár akkor még nem volt itt. Egy Beke nevű kultúrmérnök vezette a geodéziai méréseket, aki - előzőleg már Svédországban valamilyen agyműtéten esett át. Kerettyén Angyal Ferenc üzemvezető mérnöknél jelentkeztem, aki közölte, hogy Bekéhez fogok tartozni. Aztán bizalmasan azt mondta, hogy ennek ellemére mindenért én felelek, mert a Beke még nincs teljesen rendben, amit O aláír azt én minden esetben szignáljam le észrevétlenül. így zökkenőmentesen tudtunk dolgozni. Egy komolyabb hibát kellett korrigálni. A terület két távoli pontja - a kiscsehi rétegek, valamint a budafa sorozat NY-i része - között 3 m szinteltérés volt. így a geológia által várt rétegek magasságai nem voltak egyeztethetők. Ezt sikerült sok-sok ellenőrző méréssel korrigálni. Emlékszem, a B-74-es kútnál találtam meg a hibát, a 3 m szintkülönbséget. Jó kapcsolatom volt a geológusokkal. Sokszor vittek magukkal a fúrásokhoz, magyarázták a szakmát, én meg tanultam tőlük, meg a termelésiektől. Sok volt a munka, de azért a sporttal nem szakítottam teljesen. Itt volt Lika Rezső, általam már ismert edző. így aztán sportolni kezdtem, természetesen a főnököm engedélyével. - Meddig tartott ez a kerettyei epizód? Két évet hagytam ki az egyetemen - „listáztam" - aztán 1944-ben visszamentem Sopronba és 1946-ban abszolváltam. 1944-ben már Kerettyén volt Szinetár László bányamérnök, átvette az egész geodéziát. 1944 decemberében megnősültem, a feleségem is itt dolgozott, a titkárságon. Sokat voltam Kerettyén, de végig Nagykanizsán fociztam. Aztán 1948 végén lesérültem, a rendszeres sportot lassan abbahagytam!