Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bán Ákos

éhesek, csak feladatokkal kellett ellátni őket. Pontosabban, ezeknek a feladatoknak a teljesítését el kellett ismerni, prémiumokkal kellett honorálni, ami nem kis összeg volt. A vidékről felkerült emberek esetében vagy az új vezetők kinevezésében - azt hiszem - nem tévedtem akkor, amikor az alföldi tevékenység javítása érdekében a budafai igazgatót, Varga Bélát, - aki elvégezte a miskolci egyetemet -, választottam. Ö lett az alföldi vállalat igazgatója. Nem tévedtem akkor sem, amikor Pápa Aladárt főmérnöknek, vagy amikor Dr. Juratovics Aladárt egri, később algyői üzemigazgatónak választottam. Semmilyen averzióm nem volt emberek iránt amiatt, hogy azok 1956ban hogyan viselkedtek. Lehet, hogy többen nem tudják, én nem engedtem őket bántani. Ilyen szempontból nem volt problémám az emberekkel. A trösztieket 70 -ban örököltem és nem hiszem, hogy tévedtem akkor, amikor fiatalítottam. - Akkor talán beszéljünk a nagylengyeli vizesedésről. 1954. októberben Hidas miniszter és Dr. Kertay György geológus, igazgatósági helyettes vezető, látogatást tettek Nagylengyelben. Akkor én ott főmérnök voltam. Hidas bejelentette, hogy útközben nyert 50 ezer tonna olajat. ígéretet kapott Kertaytól, hogy a többlet rendben lesz. A következő évben Baka Dezső igazgató felajánlott 50 ezer tonna tervtúlteljesítést, amikor a mező már elkezdett vizesedni. 1955 márciusában az első kút már vizesedett. Megtörtént a terv módosítása. „A népgazdaság nehéz helyzetben van, nagy szüksége van az olajra" - mondták. Amit termeitünk, döntő többségét exportra vitték és Ausztriában fűtőolajként égették el. Ebben az időben ennek az olajnak az önköltsége 16 Ft/t volt, az export ár 16 dollár tonnánként. Ennek ellenére a nagylengyeli mező sem a tervtúlteljesítéséhez, sem a régihez nem kapta meg a szükséges segítséget. Jellemző példa, hogy nem volt traktorunk, amivel a csöveket, vagy más anyagokat kiszállítsuk a mezőbe. Akkor valamelyik építőipari vállalattól elvettek egy traktort és kiküldték hozzánk. Ez az első 500 m után elromlott és ott maradt a mező közepén. Műszereket, magfúrókat nem kaptunk.