Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bán Ákos

dott, hogy ha az Arab-táblának a keleti részén óriási mezők vannak, miért ne lenne akkor a déli részen is. Két vagy három éve találkoztam egy szovjet szakemberrel, aki térképeket mutatott. Újra felmérték a területet és találtak jelentős olajmezőt. Azóta olvastam is, hogy Dél-Jemenben 12 millió tonnás termelést produkálnak. Ezekről a dolgokról csak azt jegyzem meg; véleményem szerint kizárólagos hatalmi jogot szakmai, gazdasági, kereskedelmi kérdésekben a kormány nem szabad, hogy adjon egyes személyeknek vagy tisztviselőknek, mert lehet, ők is jót akartak, csak nem értettek hozzá. Baklövés volt a jemeni dolog és a többi is, amiket elsoroltam. Amikor kikerültem az iparból, megpróbáltam az ausztriai munkavállalás mellett bizonyos magyar feladatokat is ellátni a szovjet kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében, többek között közös vállalatok létesítésére. A FÁK országok mezőgazdasági szerveivel meg is voltak a partnerek arra, hogy a levágásra kerülő és premizált magyar teheneket oda kiszállítsuk darabonként 1000 dollárért. Megharagudtak rám, mert ezt a dolgot erőltettem. Kiderült, hogy a tsz. elnökök anyagi helyzetét javítanám, ha ezek a tehenek értékesítésre kerülnének levágás helyett. Sőt a gazdasági számítások azt mutatták, hogy a Szovjetunióba szállított tehenekből fejt tej literje az 1 liter olaj árának felelt volna meg. Javaslatom elutasítása már a rendszerváltás után történt. Meggyőződésem, hogy pénzügyileg az engedélyeztetési eljárásokkal, részben pedig a támogatási és engedélyezési rendszerek komplikáltságával sok akadály hárul az üzletkötések elé, főleg a kelet felé irányuló export irányában. Ezen nagyon nehéz változtatni. - A gáziparral kapcsolatos véleményedről nem beszéltünk. Gázipar helyett a gázellátás fejlesztéséről érdemes írni és a technikai feltételek megteremtéséről. A városok gázellátása mesterséges gázzal több száz éves múltra tekint vissza, igaz főleg világításra használták. A földgáz széleskörű háztartási és ipari felhasználása Erdélyben kezdődött, mikor is megépült az első földgázvezeték Kissármás és Torda között, az üveg- és cementgyártásban történő felhasználásra. További fejlesztések a Budafa és Lovászi mezők felfedezése során történtek. Itt kezdődött a vezetékes gázellátásnál lényegesen könnyebben forgalmazható propán-