Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bán Ákos

A Szovjetunióba kikerülve 1952-ben bányamérnöki diplomát szerez­tem olajmérnöki szakon. 1953 márciusában álltam munkába a Lovászi Kőolajtermelő Vállalatnál. Onnan hamar - 1953 őszén - átkerültem a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalathoz az orosz és magyar igazgató mellé, főmérnöknek. A termelés beindulásától kezdve Nagylengyelben dolgoztam 1958-ig. Az év végén kimentem aspirantúrára a Szovjet­unióba. Kandidátusi disszertációm megvédése után visszatérve az OKGT (Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt) főosztályvezetője, majd vezérigazgató-helyettese, 1975-ben vezérigazgatója lettem. 1980. december 31-ével mentettek fel ebből az állásból. Kedvező ajánlatokat tettek; legyek az új vezérigazgató helyettese, vagy az Országos Fejlesztési Bizottságban, az OMFB-ben főosztályve­zető. Ezeket nem fogadtam el. A Szénhidrogénipari Kutató és Fejlesztő Intézetbe (SZKFI) mentem inkább vezérigazgató-helyettesnek. Mivel ott a körülmények olyanok voltak, hogy nem teremtették meg a megfelelő feltételeket a munkámhoz, 1986-ban egy osztrák céghez szer­ződtem. Hét év múltán a munkámra a továbbiakban ott már nem volt szükség. Családi okok, - elsősorban a feleségem betegsége miatt is - akadályozva voltam abban, hogy őt kellően ellássam és ápoljam, - így kölcsönös megállapodással 1993-ban megszűnt a munkaviszonyom. Még annyit tennék hozzá, hogy amikor felmentettek a vezérigazgatói állásomból, 11000 Ft volt a havi fizetésem, az évi jövedelmem 200 ezer Ft volt. Több ország olaj- és gázipari vállalataival volt kapcsolatom, melyeket részben Bese Vilmos, Bencze László, Kertai György, részben én kezde­ményeztem. Egy alkalommal az ÖMV (Osztrák Olajipari Rt.) vezéri­gazgatója, Bauer úr megkérdezte tőlem, hogy hol üdülök. Mondtam, hogy nagyon szeretem Magyarországot és itthon pihenek. Ő a Kanári­szigetekre ment. Az ő havi jövedelme 200.000 schilling volt akkor. Ezt azért nem hagyom ki a megemlékezésemből, mert bizonyos mértékig bánt, hogy akár magyar munkás akár magyar mérnök, - ismerem a fize­téseket a nyugati országokban - egynegyedét kaptuk annak, amit a nyu­gati szakemberek. A háromnegyed elment valahová. Egy részéből szoci­ális létesítmények épültek, pl. kórházak, szanatóriumok, üdülők, óvo­dák, kutatási létesítmények, lakások.

Next

/
Thumbnails
Contents