Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Simon Pál

1949-ben az ellátás lényegesen jobbnak bizonyult. Takarítónő is volt. A gondnoki teendőket egy másik főiskolán tanuló fiatalember látta el. Amikor megérkezett, megmutatta a megbízólevelét, és közölte, hogy szeretne tisztán látni a kollégium pénzügyeiben. Átadtam neki egy betétkönyvet és egy füzetet, aminek a hátsó lapjára elkezdtem írni a bevételeket és kiadásokat. Ha jött a takarító, hogy mosószer kell vagy új seprű, feljegyeztem. Odaadtam mindezt a fiúnak, aki két nap múlva jött, és mondta, nagy baj van, mert két alrovatot túlléptem. „Mi az, hogy alrovat?" - „Az, hogyha eltörik egy seprűnyél, akkor újat vehetsz, de a régit nem lehet megjavíttatni." - „Micsoda marhaság ez?" - „Lehet, hogy az felelte -, de az alrovatok összegeit be kell tartani! Én ezt majd karácsonyig egyenesbe hozom." így is történt. 1950 elején toboroztak a honvéd kollégiumba, ahová én is jelentkeztem. Az utolsó két évet mint honvéd kollégista végeztem, ami azt jelentette, hogy mindazt a tantárgyat hallgattam, amit a civil évfolyamtársaim, emellett még lőszer, robbanóanyag szaktárgyakat és tüzér harcászatot is tanultam. - Aki az egyetemet ilyen módon végzi el, az milyen rendfokozatot kap vagy milyen funkcióba kerülhet? Mit jelent ez? Én megvédtem a civil hallgatókkal együtt a diplomamunkámat, megszereztem a vegyészmérnöki diplomát. Levizsgáztam a Honvéd Kollégiumban hallgatott szaktárgyakból is, ezért a diplomámra ráírtak egy záradékot, hogy okleveles vegyész hadmérnöknek is nyilvánítanak. Mint hadmérnököt a végzés után főhadnagynak avattak, mivel kiváló eredménnyel végeztem. Aki kiválóan végzett, az kapott 1.400 Ft jutalmat. Aki nem kiválóan végzett, és főhadnagynak avatták, hajói emlékszem, az 400 Ft-ot kapott. Akit pedig tanulmányai alapján hadnagynak avattak, az kapott 400 Ft előleget a fizetésére. Én a diplomamunkámat megvédtem 1952 júniusában, és akkor a többi honvéd kollégistával együtt, akik a szerves kémiai tagozaton végeztek, a Nitrokémiában üzemi gyakorlaton vettem részt, amit nagyon hasznosnak tekintek. Volt ott egy Simon László nevű vegyészmérnök, aki később motorkerékpár baleset következtében hunyt el. O nagyon sok jó tanácsot mondott nekünk kezdő mérnököknek, hogy mi mindenre ügyeljünk, amikor bemegyünk az üzembe. Jó szívvel emlékezünk ma is rá.