Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)
Bándi József
A másik nehézség abból adódott, hogy a MASZOLAJ-nál olyan rendszer volt, hogy a vállalatoknál nem volt raktár, hanem az anyagkészlet mind a MASZOLAJ Anyagellátó Vállalatié volt. Tehát itt egy kicsit a műszakiak szabad kezet kaptak, és mindenből annyit rendeltek, amenynyit akartak, mert nem őket terhelte a készlet finanszírozása. Ez volt az egyik tanulság, hogy ilyent nem szabad csinálni. A másik tanulság abból adódott, hogy nem volt egységes anyag-kódrendszer, ugyanis gyakorlatilag ugyanazt az alkatrészt 77-szer megrendelték, mert nem azonosították azokat. Kiderült, hogy ezért sok azonos anyag, alkatrész gyűlt össze. Ebből irtózatos kavarodás kerekedett úgy, hogy amikor mindez a Magyar Kőolaj Rt-nél lecsapódott, nagy nehézségek, problémák adódtak a felesleges készletek értékesítésénél. Szerencsés helyzetben voltam, mert jó anyagosokat meg műszaki szakembereket kaptam, akik elvégezték a szükséges azonosításokat. Aztán sokat selejtezni kellett, le kellett írni. A másik nehézség az volt, hogy a szovjetekkel a végelszámolásnál sem tudtunk megegyezni. Előfordult, hogy összeültünk délután 3 órakor, és másnap délelőtt 11 órakor fejeztük be a tárgyalást. Szóval, mikor az egész tárgyalás már elvben lezárult, úgy álltunk fel, ha jól emlékszem - de lehet, hogy tévedek -, hogy lényeges, 600-700 milliós differencia maradt köztünk. Erre azt mondta Antos, hogy ezt most már Gerő Ernő elé viszik. Gerő volt a Népgazdasági Tanács elnöke. Utána hallottam, hogy ott egyszerűen kettévágták az összeget. Fele ide, fele oda. Ezt nekünk áruszállításban kellett több éven keresztül fizetni. Még közbevetőleg el kell mondanom, a tárgyalások során, sokszor megtörtént, hogy mindenféle rossz tolmácsok, ukránok, ruszinok roszszindulatúak voltak. Édesanyám akkor nálunk élt, felhívták telefonon, hogy a fasiszta fia lógni fog. Megfenyegették. Nagyon sokszor úgy voltam beállítva, valószínűleg ezeken a tolmácsokon keresztül, mint szovjetellenes. A feleségem észrevette, hogy az ÁVH-sok figyelnek bennünket, Öt is, ha ment valahová. Egyszer beteg lettem, 40-os lázt kaptam. Elmentem Antoshoz, és kértem, mentsen fel ebből a bizottsági beosztásból. „Nem, az nem lehet, ő nem tudna ide senkit helyettem beállítani, én ezt már jól ismerem."