Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bándi József

kai stb. - csak az USA-val nem. Ez a két vállalat a MAORT és a VACUUM (egy olajfeldolgozó vállalat) volt. A VACUUM miatt is jöttek hozzám, hogy ott mit lehetne csinálni, mert a feldolgozó ipar is hozzánk tartozott. Kiderült, hogy a VACUUMot kitelepítették valami hadiüzembe - eredetileg a Zrínyi utcában volt a székházuk. Szép irattáruk volt ott - az egészet leszállították Almásfüzitőre a finomítójukba, és ott a pincében helyezték el. Ez még nem lett volna baj, de az 56-os jeges árvíz elöntötte a pincéket, így minden teljesen tönkrement. Ekkor kért engem Bese, hogy keressem meg a régi VACUUM vezetőket. Két régi embert, egykori igazgatókat sikerült felhajtanom. Az volt a legérdekesebb, hogy egyszer - Réthynek hívták a nemzetközi főosztály vezetőjét a pénzügyben -, amikor ez az ügy így lezajlott, felhívott Réthy (ő is az ÁVH embere volt), hogy menjek át hozzá. Amikor Antos vagy Réthy hívott, megkérdeztem, mit vigyek magammal. „Nem kell semmi" - mondta, csak jöjjek. Mikor átmentem elkezdett kedveskedni: „Hogy van, mint van stb.?" Aztán leültetett, majdjött a kávé, konyak, bájolgás, de előtte egy összehajtott papír volt, olyan beadványféle. Atyaisten, mit akarhat? - gondoltam. Egyszer csak előjön, hogyan is van ez a VACUUM dolog? Mondom neki, hogy ott volt az MNB elnöke, ezt a két öreget odahívtuk, és kifaggattuk. Kiderült, hogy ez a két ember beadott Kádár János pártfőtitkárnak egy levelet, - amelyben előadták -, hogy amikor ilyen fontos nemzetközi ügyről van szó, akkor olyan szakértőt (Bandit) vettek igénybe, aki a MAORT- nak régi embere, imperialista bábja. így megrágalmaztak. Réthy felolvasta nekem, aztán megkérdezte, mit szólok hozzá? Mondtam, hogy nem tudok hozzászólni. Én soha nem titkoltam, hogy MAORT-os voltam. Erre azt mondta, „legyen nyugodt, azért küldte ide a levelet Kádár titkársága, hogy mondjak véleményt". „Én az eddigi tevékenységével nagyon meg vagyok elégedve." Több ilyen „kellemes" dolog volt, de nem akarok ezekről túl sokat beszélni. Visszatérve a MAORT pénzügyi elszámolására, volt olyan visszacsatolás is a tárgyalások közben, hogy az amerikaiak nem fogadják el azt az alapot, ami 1948-ban volt, és amit annak idején rögzítettek, hanem Nagylengyelt is hozzáveszik. Ezt azzal indokolták - 1959-ben nagyon aktuális